A szerk.

Nyelvhasználat

A szerk.

A STOP SOROS néven beharangozott törvényjavaslat-csomag szövegében van egy rakás abszurditás és egy csomó értelmetlennek tűnő dolog.

Vannak benne kifejezetten értelmetlen mondatok is, még ha nem is magában a normaszövegben, hanem a körítés rizsában, mint például ez: „(a) migrációt támogató szervezetek társadalmi felelősségvállalásának érvényre juttatása, valamint a lakosság összetételének, kulturális, nyelvi és vallási megváltoztatására irányuló törekvések megakadályozása érdekében a javaslat a migrációt támogató szervezetek illetékfizetési kötelezettségét írja elő”, és még több ilyen. A dokumentum fogalomhasználata homályos és a röhejesség auráját árasztja, „tömeges” és „illegális migrációt támogató szervezetekről” beszél, holott ilyen szervezet a valóságban nyilvánvalóan nincs – ezek lennének a törvény alanyai, nekik kellene (először) önként jelentkezniük, nyilvánosságra hozniuk azt a tényt, hogy támogatják az illegális migrációt, majd külföldi támogatásuk egynegyedének megfelelő összeget a költségvetésbe fizetniük. Bizonyára az „idegenrendészeti távoltartás” is őket sújtaná először, de nem kizárólag: a belügyminiszter bárkit eltilthat attól, hogy a schengeni határokat nyolc kilométernél jobban megközelítse, ha „a migrációs helyzettel összefüggő magatartása harmadik országbeli állampolgár Magyarországra történő jogszerűtlen belépését és tartózkodását segíti, vagy… (ehhez – a szerk.) pénzbeli vagy vagyoni jellegű támogatást nyújt”. (Mellesleg, szankciót a kitiltás megszegése esetére nem irányoz elő a tervezet.)

Ugyanakkor a normaszöveg a legkevésbé sem ártalmatlan, s aligha söpörhető le azzal, hogy valós jogkövetkezményeket nem keletkeztető, üres propaganda lenne. Utal arra, hogy az a szervezet is „illegális migrációt támogató” szervezet lehet, amelyik egyáltalán nem támogatja az illegális migrációt, viszont jogi képviseletet nyújt, vagy egy tál meleg levest ad azoknak a menedékkérőknek, akiknek menedékkérelme épp elbírálás alatt áll. A kétértelműség forrása az a kormányzati retorikai fordulat, amely kizárólag „illegális bevándorlást” vagy „illegális migrációt” ismer, holott van legális is, sőt, akár ugyanaz a személy is lehet illegális meg legális is, legalábbis elvben; az a menekült például, aki határsértés árán jutott be Magyarországra, ha menedékkérelmet ad be, már meg is szűnik „illegális migránsnak” lenni. A törvényjavaslat legfontosabb része – amely azt a szervezetet definiálja, amelyre a javaslat többi része vonatkozik – ha nem is nehézségek nélkül, de ráhúzható a menekülteknek ilyen-olyan segítséget nyújtó civilekre, és ha önként nem lennének hajlandók házhoz menni a pofonért, azaz bejelentkezni, rájuk megy majd az ügyészség.

Egyszóval: ha azt tudjuk is, hogy miért lett ez, és miért épp most, azt meg nem mondjuk e pillanatban, hogy mi lesz belőle. Kellett tovább tekerni a Soros-csavart, mert nincs más, de olyan messzire, mint Putyin, hogy se szó, se beszéd a Nyílt Társadalom Alapítvány ilyen-olyan leágazásait, humanitárius adományainak kezelőit betiltsa, a személyzetüket pedig – bosszúból és a miheztartás végett – kiűzze az országból, nem mert elmenni Orbán Viktor. Fizessenek, hisz’ van pénzük, nemde…? Azzal pedig, hogy a nagyobbrészt külföldi adományokból működő civilektől a kormány elvenné a közhasznúságot, azaz szolgáltatásaik adómentességét, szervezetek százait tenné tönkre, olyanokat is, amelyek még a menekültek segítésével sem vétkeztek.

Ha valóban írott jog lesz ebből a szörnyű, buta és összefüggéstelen, ám a xenofóbiát és a bezárkózást mintegy nemzeti jobblétünk filozófiai fundamentumává kaseroló szövegből, az alkalmazása sokféleképpen bukhat el – elvégre alapjogokat sértene, és ahhoz a diktatúra intézményei kellenének. Azok meg még nincsenek velünk. A nyelvezete viszont most, a szemünk előtt, a fülünk hallatára forrja ki magát.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.