A szerk.

Te már magyar vagy!

A szerk.

Janan Migwais nevével nem most találkozunk először, ő volt az, akit anno a bőrszíne miatt nem engedtek be a Morrison’s 2 nevű szórakozóhelyre – volt annak már vagy öt éve is, ki emlékszik rá. Ő akkor – tegyük hozzá: annak rendje és módja szerint – az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, minek nyomán a csehó közleményben kényszerült magyarázkodni. Ez sincs meg? „Bármely nemzetiség és faj képviselőit szívesen látjuk” – írták azok, akik a fiatalember társaságában lévő fehér bőrű barátját sem engedték be.

Janan Migwais nevével most ismét tele van a sajtó, ő az, akire utólag hivatkozva nem engedték be Szél Bernadett-tet a nemzetbiztonsági bizottság – a Soros-veszély elleni orvosság azonnali megkeresése tárgyában össze­trombitált – vésztanácsára. Mondván, Janan Migwais Szél tanácsadója és nemzetbiztonsági kockázat, minek következtében Szél maga is egy Soros-huszár. Aztán persze kiderült, hogy nevezett nem is olyan nagy nemzetbiztonsági kockázat, inkább kicsi vagy semmilyen, de annyira azért mégis, hogy emiatt se ő, se Szél ne lábatlankodjon ott, ahol a fiúk játszanak. Hogy miért támadt és végső soron milyen fokú ez a kockázat, az sajna nem a nyilvánosságra tartozik, az „minősített adat”. Szél Bernadett tudja, de ő – épp Migwais közléséből tudjuk – minősített adatot még nem adott ki.

Janan Migwais tehát most körbejárja a magyar sajtó demokratikusnak mondható felét, s arról beszél, hogy ő bár 4 éves korában Afganisztánból érkezett a szüleivel, magyar, magyar állampolgár, magyarul beszél, magyarul álmodik, magyar iskolákat járva jutott oda, ahol épp tart, s bizony a magyar válogatottnak szurkol a focimeccseken is. A Magyar Nemzetnek még azt is elmondta – az ördög tudja, hogy a magyarságának alátámasztásául-e –, hogy Kósa Lajos egyszer azt mondta neki, hogy „ezt (ti. a Fidesz riogatását az idegenekkel – a szerk.) ne vedd komolyan, mert te már nem afgán vagy, hanem magyar”. Hát, ilyen passzussal már biztosan magyar, részünkről a szerencse.

Amúgy meg egy rendes helyen érdekelne valakit, hogy milyen nyelven álmodik Szél Bernadett tanácsadója? Mennyivel lett volna például Arthur J. Finkelstein jobb srác attól, ha magyarul álmodik? Ilyenformán Janan Migwaisnak sem kellene most széltében-hosszában bizonygatnia, hogy magyar, leginkább azért nem, mert teljesen hiábavaló fáradság.

Egyfelől azért, mert akik Janan Migwainra magára, a munkájára, a rátermettségére vagy éppenséggel a személyiségére kíváncsiak, azoknak secko jedno, hogy történetesen magyar. Másfelől viszont a magyarság, vegye az osztogatására a bátorságot akár Csurka István delíriumban fogant magyarságfelmérő intézete vagy hajdúsági sertésbaronesz semmirekellő fiacskája, nem minősít senkit, csak az ilyesmit érdemként osztogatókat. S akik pedig ezen szellemi útmutatások szerint szemlélik Janan Migwaint, nos, nekik örökké gyanús, félelmetes alak marad. Arról már nem is beszélve, hogy a következő Morrison’s 2-féle bejzliből is úgy kivágják hamarosan, mint a huszonegyet.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.