Janan Migwais nevével most ismét tele van a sajtó, ő az, akire utólag hivatkozva nem engedték be Szél Bernadett-tet a nemzetbiztonsági bizottság – a Soros-veszély elleni orvosság azonnali megkeresése tárgyában összetrombitált – vésztanácsára. Mondván, Janan Migwais Szél tanácsadója és nemzetbiztonsági kockázat, minek következtében Szél maga is egy Soros-huszár. Aztán persze kiderült, hogy nevezett nem is olyan nagy nemzetbiztonsági kockázat, inkább kicsi vagy semmilyen, de annyira azért mégis, hogy emiatt se ő, se Szél ne lábatlankodjon ott, ahol a fiúk játszanak. Hogy miért támadt és végső soron milyen fokú ez a kockázat, az sajna nem a nyilvánosságra tartozik, az „minősített adat”. Szél Bernadett tudja, de ő – épp Migwais közléséből tudjuk – minősített adatot még nem adott ki.
Janan Migwais tehát most körbejárja a magyar sajtó demokratikusnak mondható felét, s arról beszél, hogy ő bár 4 éves korában Afganisztánból érkezett a szüleivel, magyar, magyar állampolgár, magyarul beszél, magyarul álmodik, magyar iskolákat járva jutott oda, ahol épp tart, s bizony a magyar válogatottnak szurkol a focimeccseken is. A Magyar Nemzetnek még azt is elmondta – az ördög tudja, hogy a magyarságának alátámasztásául-e –, hogy Kósa Lajos egyszer azt mondta neki, hogy „ezt (ti. a Fidesz riogatását az idegenekkel – a szerk.) ne vedd komolyan, mert te már nem afgán vagy, hanem magyar”. Hát, ilyen passzussal már biztosan magyar, részünkről a szerencse.
Amúgy meg egy rendes helyen érdekelne valakit, hogy milyen nyelven álmodik Szél Bernadett tanácsadója? Mennyivel lett volna például Arthur J. Finkelstein jobb srác attól, ha magyarul álmodik? Ilyenformán Janan Migwaisnak sem kellene most széltében-hosszában bizonygatnia, hogy magyar, leginkább azért nem, mert teljesen hiábavaló fáradság.
Egyfelől azért, mert akik Janan Migwainra magára, a munkájára, a rátermettségére vagy éppenséggel a személyiségére kíváncsiak, azoknak secko jedno, hogy történetesen magyar. Másfelől viszont a magyarság, vegye az osztogatására a bátorságot akár Csurka István delíriumban fogant magyarságfelmérő intézete vagy hajdúsági sertésbaronesz semmirekellő fiacskája, nem minősít senkit, csak az ilyesmit érdemként osztogatókat. S akik pedig ezen szellemi útmutatások szerint szemlélik Janan Migwaint, nos, nekik örökké gyanús, félelmetes alak marad. Arról már nem is beszélve, hogy a következő Morrison’s 2-féle bejzliből is úgy kivágják hamarosan, mint a huszonegyet.
