A szerk.

Ők így csinálják

A szerk.

PTSD – csúnya betegség, az van nekik, szegény Fidesznek, poszttraumás stressz szindrómájuk, immár vagy negyedszázada.

Azt nyögik, azt kúrálják a mai napig, de ne tagadjuk le, vannak eredményeik, az utóbbi időkben már a gyógyulás jelei is látszanak. Minden ilyen nyavalyát, mint ez a PTSD is, a gyökerénél kell megragadni, s úgy kitépni – a Fideszben vagy a kormánykörökben (ez egyelőre egyre megy), így is csinálták. Megállapították, hogy mi az ő közös nagy traumájuk, s mikor az megvolt, hívtak hozzá egy specialistát. Dr. Schadlt. Tudniillik az egészen 1998-ig visszanyúló törés az ő lelkükben az máig is, hogy az első Orbán-kormány felállásakor Deutsch Tamás csak játékból kinevezett ál-sportminiszter lehetett, mert hiányzott neki valami pimf vizsgája a jogi karon. Márpedig ha akkor dr. Deutsch igazi sportminiszter lehetett volna, akkor ma bizonyára igazságügyi miniszter, vagy legalább államtitkár (egy igazi Völner) lenne, de akár államfő is! Nem pedig a Facebookra hülyegyereknek száműzött pária.

Márpedig egy nyomorult vizsgán nem múlhat a nemzet sorsa! Mivé lenne a haza, ha Rogán Antal kabinetfőnökének jogi hülyeségeket kéne feszt studíroznia, vagy Völner államtitkár azon tépné magát, hogy valami rokona, ija-fia, valaga vége most elhasal-e az egyetemen, és akkor mi lesz vele? Na, ugye. Hívják dr. Schadlt, s ő elhárítja az akadályt a nép felemelkedése elől! Még akkor is, ha az épp aktuális népfi nemhogy annyira hülye, hogy egy szót sem tud kinyögni a soros vizsgáján, de oda sem talál a vizsga helyszínére, alkalmasint nem is tudja, hogy hol van az egyetem, amelyet ő most éppen kijár (vagy kijárják neki).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.