A szerk.

Kegyelmezz, kegyelmezz – Ronggyá verte Ózdon a Jobbik a Fideszt

A szerk.

Mi már nem nagyon hiszünk a kisebbik rossz meséjében, pláne, ha azt a Fidesz és a Jobbik viszonylatában tálalják – maradnánk inkább a kutya és az eb analógiájánál. A megismételt ózdi csörte is ezt támasztja alá, s külön aktuálissá teszi három héttel ezelőtti szerkesztőségi jegyzetünket.

Lehet, hogy nem olyan feltűnő az Amerika ellen vívott szabadságharc zajában, de ennyien még a büdös életben nem támadtak neki választási eredménynek, mint most, az önkormányzati választások után. Mindenkinek minden baja van; mindenkinek az, hogy ő miért nem nyert. Ilyesmi persze előfordulhat a világban, nem is kell hozzá sok, rosszabb esetben is csak annyi, hogy az ember ne tudjon veszíteni, jobb esetben meg akár az is, hogy a reklamáló játékosnak igaza van, s jó okkal veszi igénybe a rendelkezésére álló – számos – jogorvoslati lehetőségek legtesthezállóbbikát. Ugyanakkor e mostani zsongásból jócskán kihallik a hungarikum: nálunk a győztes óbégat a leghangosabban, hogy csaltak ellene. De miért?

false

 

Fotó: Vajda János / MTI

Csekély nagyvonalúsággal félszázra tehető a vitatott bürgermajsztori eredmények száma, s nagyon is a teljesség igényével fogalmazunk akkor, ha ezek közül Salgótarjánt, Kazincbarcikát, Pásztót, Dombóvárt vagy éppenséggel Zuglót, esetleg a XV. kerületet emeljük ki, mert a mondott helyeken a baloldali győzelem visszacsinálásáért megy a bruszt. Számszakilag jóval kisebb léptékben ugyan, de vannak megtámadott jobbos állások is, például Ózdon a Fidesz szeretne új meccset a választás után győztesnek kihozott jobbikos polgármesterjelölt ellen, Esztergomban meg fordítva, ott a Jobbik sérelmezi, hogy a Fidesz igazított egyet a pálya amúgy is adott lejtésén.

Hogy valaki csalt vagy nem csalt, az nyilvánvalóan perdöntő kérdés, de ha megnézzük, hogy milyen okokra hivatkozva remélnek az országos győztes helyi vesztesei új nekifutást, nos, elég világos képet kapunk a politizálás Fideszben használatos lelki és gondolati tartalmairól. Az a baj például a XV. kerületi győző (Hajdu László, DK) dolgában, hogy a plakátjaira nemcsak a jelölő szervezet, de a támogatói logóját is kitette. De hallunk még lefizetett szavazókról, csoportos szavazótaxiztatásról, csupa olyasmiről, amiről általában. Félreértés ne essék, nem a kreativitást hiányoljuk a beadványokból; egy-egy épp elbukó fideszes káder nyilván az életéért küzd, amikor ebbe az utolsó szalmaszálba kapaszkodik, hisz ha most bukott, Orbán alatt aligha ismételhet. S ez a lényeg.

A Fidesz ugyanis ma már nem egy politikai párt, hanem egy hatalomszerzésre jól-rosszul kiképzett alakulat, ahol a közlegény nem elsősorban azért tör a maga becélzott kis hatalmára, mert attól jobb lesz a sora, még kevésbé azért, mert e megszerzett hatalom okos gyakorlásával jobbá teheti szűkebb-tágabb környezete sorát, hanem csak és kizárólag azért, hogy ily módon, a maga saját kis hatalmával járuljon hozzá a vezér, Orbán Viktor hatalmának a fenntartásához. Tehát szó sincs itt afféle „rossz vesztesekről”, sokkal inkább hátrahagyott bakák kétségbeesett utolsó erőfeszítéseiről, hogy valahogy – dacára, hogy kidőlt alóluk a ló, hogy átlőve az oldaluk – mégis felzárkózzanak a rendületlenül menetelő fősereghez. Különben nekik annyi.

Vergődésüket csak nehezíti, hogy alkalmasint rosszul lettek kiképezve, hiszen a Fidesz pontosan azzal töltötte törvényhozói idejét, hogy olyan kondíciókat állítson elő, amelyben akár egy narancssárga színű aktatáska képes lehet polgármesteri címet nyerni. E logika szerint pedig akinek így sem megy, minimum elveszett ember. Csoda, hogy újraszámlálást, új választást, az ellenfél azonnali diszkvalifikálását kérik? Dehogy csoda! De nem is kérés, csupán afféle halk könyörgés a nagyúrhoz: kegyelem…

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.