A szerk.

Navracsics mint politikai üzenet

A szerk.

Navracsics Tibort, Magyarország jelöltjét az EU-biztosi posztok valamelyikére előbb, még a szereposztáskor alighanem az egyik legsúlytalanabb tárcával kínálta meg az Európai Bizottság elnöke, bizonyos Jean-Claude Juncker, aztán – szóbeli és írásbeli vizsgája eredményeként – még erre a gyengének mondott kulturális, oktatásügyi, ifjúságpolitikai és az uniós polgárság ügyeiért felelős biztosi szerepre is alkalmatlannak találta őt az Európa Parlament illetékes szakbizottsága. Azt mondták neki: személyében ugyan alkalmas EU-biztosnak, de nem azon a területen, ahová jelölték, hanem valamilyen másikon (pártjának hetilapja már uborkagörbítési felelőst vizionál neki, de ez maradjon a belügyük).

Hogy ezzel az eltanácsolással Navracsics – már a meghallgatásai előtt elindult – megaláztatássorozata véget ér-e vagy sem, még nem tudjuk. Hazaküldik? Megkurtítják alig is valamicske hatáskörét, ilyenek történhetnek, még szenved egy kicsit.

Hogy a Fidesz uniós hangadói (Szájer József, Deutsch Tamás) meg a kormányszóvivő (Kurucz Éva) mindezt óriási sikerként igyekeznek lefesteni, az nyilvánvalóan két lehetőséget vet fel, s az egyik jobb, mint a másik. Eszerint pedig vagy ennyire megátalkodott szélhámosok a felsoroltak és tökéletesen hülyének néznek mindenkit, vagy tényleg elveszítették minden kapcsolatukat a valósággal, s a szervilizmus visszafordíthatatlanul elvakította őket. Ám ha e szélsőséges reakcióktól eltekintünk, találunk közös nevezőt a baleset honi percepciójában: Navracsics vesszőfutásának kezdetétől gyakorlatilag egybehangzóan állítja a magyarországi ellenzék és a kormányoldal valamelyes odafigyelésre hajlandó része, hogy ami ezzel a szerencsétlennel történt, az az Európai Unió politikai üzenete az Orbán-kormánynak. Navracsicsot azért berváztatják most, amit Orbán Viktor az elmúlt években művelt. Jobboldaliul: az Orbán-kormány szabadságharcáért, azért, mert merészelt több tiszteletet követelni a magyar embereknek Brüsszeltől, alkalmasint azért tehát, mert nekiment a civil szervezeteknek, nekiment a demokratikus kereteknek, satöbbi, satöbbi, sorolhatnánk a karácsonyi dupla szám utolsó lapjáig.

Oké, politikai üzenet Orbán Viktornak, Orbán Viktor kormányának. De mit kezdjen vele az a nem is jelentéktelen számú magyar, aki speciel nem tagja sem Orbán Viktor kormányának, sem nem valamilyen szintű hűbérese nevezettnek.

Nos, egyet, csakis egyet tehet. Semmiképpen sem áltatja magát azzal, hogy az Európai Unió e „politikai üzenete” valóban Orbán Viktornak szólna. Ha neki is szól, eddig meghallotta az ilyeneket? Ami Navracsics Tiborral történt, az ugyanis nekünk szól: ja, legyen politikai üzenet. Nekünk, azon magyaroknak, akik nem vagyunk Orbán Viktor kormányának tagjai, s nem akarjuk magunkat a vazallusának sem tartani.

Tökéletesen érdektelen, hogy kinek címezték: aki nem ért belőle, magára vessen. Ez van benne: lehet, hogy emberileg, személyetekben alkalmasak vagytok európainak, demokratának lenni, de mi – európaiak, demokraták – momentán nem kérünk belőletek, mert hogy is volt az, amikor… és innen velünk is lejátszódhat ugyanaz, ami ezzel a szerencsétlen alakkal, számon kérhetők vagyunk ugyanazon disznóságokért, amiért ő.

Momentán tehát nem kérünk belőletek, még ha a lehetőségeitek legvégső határáig is mentek a beismerésben (miként meggyőződésünk szerint tette ezt Navracsics az írásbeli kérdésekre adott válaszai némely sorával). Nem kérünk belőletek, nem bíznánk rátok legszívesebben semmit, vagy kevesebbet a mindenképpen szükségesnél is. Ugyanakkor személyetekben alkalmasak vagytok, ide tartoztok, de az isten szerelmére, hogyan kell ennél is érthetőbben elmondanunk nektek, hogy tegyetek is végre valamit. Alkalom mindig adódik: a következőig már csak kettőt-hármat kell aludni.

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.