A szerk.

Reszket a kóc

A szerk.

Aláírta. Áder János aláírta. Hiába kérte va­sárnap 80 ezer, a fővároson átvonuló ember, hogy ne tegye, ő megtette. Aláírta Orbán Viktor CEU-t ellehetetleníteni akaró törvényét.

S milyen jól tette, hogy aláírta!

Mi történt volna, ha nem írja alá? Egy ország nyugtázza, hogy lám, vannak még derék embe­rek Orbán Viktor udvarában, akik kiállnak az elveikért, kiállnak, ha kell, a többiekért, ha kevesen is, de vannak, némelyikük főhelyen. A nép – köztük az a nyolcvanezer is, aki most épp a szabadság egyik utolsó szalmaszálát testesíti meg – hálás tehát, Áder meg visszaküldi a parlamentnek újratárgyalni ezt az „elhamarkodott” törvényt. A Fidesz frakciója röhög egy nagyot, s beadják újra, mire Áder János széttárja a karját, én megpróbáltam, látjátok, de nem maradt más lehetőségem: aláírok. S a nép felsóhajt, ő legalább megpróbálta.

Vagy Áder János összeszedi minden bátorságát, s az Alkotmánybíróságnak küldi egyenest a törvényt. S akkor majd Pokol Béla meg a gondosan kiválogatott hasonszőrűek testülete hivatalának teljes tekintélyével kinyilatkoztatja, hogy de bizony, kóser az. (Stumpf István fulmináns különvéleményt mellékel a végzéshez, mert vannak még, igen, vannak még jó fideszesek… S a nép nyugtáz megint, vannak).

De nincsenek jó fideszesek: Áder János mostani aláírása e kijelentésen a pecsét.

S innentől minden csak nyomorult magyarázkodás, hazug szerecsenmosdatás, legfőként Áder vonatkozó közleménye, melyben az aláírását igyekszik megmagyarázni… Kinek is? Mert annak a nyolcvanezernek aligha tudja (s aligha akarja). Az utókornak, ami majd lámpással keresi egy beteg korszak beteg populációjának egészséges egyedeit? Dehogy fogják azokat a Fideszben keresni. Akkor kinek? A lányának, aki egy ugyanolyan, ám éppenséggel méregdrága intézményben tanul közpénzen? (Ne kelljen már megmagyarázni, hogy Áder János egész életében a köztől kapta a fizetését.) Vagy mégis, kinek akarja beadni azt, hogy „a törvény két új feltételt támaszt a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységével kapcsolatban. Ezek alkotmányos szabályt nem sértenek, nemzetközi szerződésbe, európai uniós irányelvbe nem ütköznek”. Sértenek, ütköznek. Ki hiszi el neki azt, hogy szerinte „mindannyiunk érdeke, hogy az az érték, amely a Magyarországon működő külföldi egyetemeken az elmúlt években létrejött, tovább gyarapodjék, és a tudományos munka zavartalanul folytatódjék”? Senki. Azt meg még kevésbé, „hogy kölcsönös jó szándékkal és közös akarattal a törvényben biztosított határidőn belül ez megoldható”. Ember, szó sincs itt kölcsönös jó szándékról, egy gonosz akarat van és passz.

Áder János nem szimpla megszokásból hazudik, hanem azért, mert meg akar felelni. Áder János ugyanis a legkevésbé sem a nemzeti egység megtestesítője, ő a Fidesz-tag megtestesítője, az pedig gondolkodás nélkül teszi azt, amit a főnök mond, s csóválja a farkát, ha az lopás közben rákacsint. Annak a megtestesítője, aki tehetséges embernek tartja az udvari gázszerelőt, s démonnak az éppen kijelölt ellenséget. Áder János s az általa megtestesített alakzat nem akar mást, csak hasonulni, s e hasonulás által előrébb jutni, a nem hasonulók rovására. Áder János csak egy gyáva bohóc, akinek esze ágában sincs reszketni érted.

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!