A szerk.

Röpülünk a vízióval

A szerk.

Van, de legalábbis volt (és őszintén reméljük, hogy 2023-ban már tényleg múlt időben kell erről beszélni) az Orbán Viktor politikai ténykedését amúgy kritikusan szemlélők jó részében is valami makacs elszánás arra, hogy mindenáron megértsék és értelmes, sőt zseniális húzásként tételezzék Orbán akár legnagyobb ostobaságait, vagy kifejezetten ország- és nemzetellenes lépéseit is.

A megszólaló ilyenkor kényszeresen előrebocsátja különállását „az Orbán-fóbiásoktól”; ha élőszóban teszi közzé meglátásait, szívesen szövi mondanivalójába a „szerintetek/szerintük (a liberális sajtó, a DK-s nyugdíjasok, az öreganyám térde kalácsa szerint) Orbán »a patás ördög«”. A „patás ördög” elhangzásakor a független megfigyelő két karja fölemelkedik, mutató- és középső ujjaival idézőjelet rajzol a levegőbe. Az effajta kétségbeejtő butaság számos megnyilvánulása közül külön említést érdemelnek az Orbán állítólagos intellektuális teljesítményét méltató megnyilatkozások. A kormányfő beláthatatlan magasságokban szárnyaló gondolataira a bizonyítékok például Orbán olvasmányai lennének (amelyekről többnyire egy-egy, khm, spontánul odavetett fotó árulkodik); még szerencse, hogy mindig akad a sajtóban valaki, aki ezeket el is olvassa (mint mondjuk, a tavaly nyári slágert, a nemcsak a tartalma, hanem a szépírói teljesítménye miatt is minősíthetetlenül ócska Raspail-regényt). Nagy tehetségére gyakori érv a „víziója” is. Hiszen neki legalább van ilyenje! Ezeket fizetett értelmezői interjúk és terjedelmes értekezések sorával interpretálják kül- és belföldön.

Nos, Orbán és egzegétáinak szövegeiben a leginkább föltűnő az indoklási szakasz állandó hiánya. Nem is az, hogy e „vízió” miért jó vagy kevésbé jó – hanem, hogy voltaképpen mi a bánat is ez a vízió. A szuverenitás, a nemzetek Európája, a nemzeti tőkésosztály, a nemzeti ipar stb. megteremtése ugyanis – a megvalósult politika társadalmi és gazdasági következményeit szemlélve – jobb esetben szimpla jelszó, rosszabb esetben a nyers haszon- és vagyonszerzés megideologizálása. De árulkodó Orbán megannyi nagy beszéde, interjúja is. Emlékeznek még „futballokos” okfejtésére a múlt évtized elejéről? Ez újraolvasva is az, ami: bolond beszéd az elejétől a végéig. És amikor nézetei ismertetésével órákon át fárasztotta az őt bíráló francia filozófust, Bernard-Henry Lévyt? (Utóbb, az udvarias fogalmazás ellenére is kiderült, hogy Lévy alapvetően teljes zagyvaságnak tartotta a miniszterelnöki dolgozószobában hallottakat.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?