A szerk.

Röpülünk a vízióval

A szerk.

Van, de legalábbis volt (és őszintén reméljük, hogy 2023-ban már tényleg múlt időben kell erről beszélni) az Orbán Viktor politikai ténykedését amúgy kritikusan szemlélők jó részében is valami makacs elszánás arra, hogy mindenáron megértsék és értelmes, sőt zseniális húzásként tételezzék Orbán akár legnagyobb ostobaságait, vagy kifejezetten ország- és nemzetellenes lépéseit is.

A megszólaló ilyenkor kényszeresen előrebocsátja különállását „az Orbán-fóbiásoktól”; ha élőszóban teszi közzé meglátásait, szívesen szövi mondanivalójába a „szerintetek/szerintük (a liberális sajtó, a DK-s nyugdíjasok, az öreganyám térde kalácsa szerint) Orbán »a patás ördög«”. A „patás ördög” elhangzásakor a független megfigyelő két karja fölemelkedik, mutató- és középső ujjaival idézőjelet rajzol a levegőbe. Az effajta kétségbeejtő butaság számos megnyilvánulása közül külön említést érdemelnek az Orbán állítólagos intellektuális teljesítményét méltató megnyilatkozások. A kormányfő beláthatatlan magasságokban szárnyaló gondolataira a bizonyítékok például Orbán olvasmányai lennének (amelyekről többnyire egy-egy, khm, spontánul odavetett fotó árulkodik); még szerencse, hogy mindig akad a sajtóban valaki, aki ezeket el is olvassa (mint mondjuk, a tavaly nyári slágert, a nemcsak a tartalma, hanem a szépírói teljesítménye miatt is minősíthetetlenül ócska Raspail-regényt). Nagy tehetségére gyakori érv a „víziója” is. Hiszen neki legalább van ilyenje! Ezeket fizetett értelmezői interjúk és terjedelmes értekezések sorával interpretálják kül- és belföldön.

Nos, Orbán és egzegétáinak szövegeiben a leginkább föltűnő az indoklási szakasz állandó hiánya. Nem is az, hogy e „vízió” miért jó vagy kevésbé jó – hanem, hogy voltaképpen mi a bánat is ez a vízió. A szuverenitás, a nemzetek Európája, a nemzeti tőkésosztály, a nemzeti ipar stb. megteremtése ugyanis – a megvalósult politika társadalmi és gazdasági következményeit szemlélve – jobb esetben szimpla jelszó, rosszabb esetben a nyers haszon- és vagyonszerzés megideologizálása. De árulkodó Orbán megannyi nagy beszéde, interjúja is. Emlékeznek még „futballokos” okfejtésére a múlt évtized elejéről? Ez újraolvasva is az, ami: bolond beszéd az elejétől a végéig. És amikor nézetei ismertetésével órákon át fárasztotta az őt bíráló francia filozófust, Bernard-Henry Lévyt? (Utóbb, az udvarias fogalmazás ellenére is kiderült, hogy Lévy alapvetően teljes zagyvaságnak tartotta a miniszterelnöki dolgozószobában hallottakat.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.