A megszólaló ilyenkor kényszeresen előrebocsátja különállását „az Orbán-fóbiásoktól”; ha élőszóban teszi közzé meglátásait, szívesen szövi mondanivalójába a „szerintetek/szerintük (a liberális sajtó, a DK-s nyugdíjasok, az öreganyám térde kalácsa szerint) Orbán »a patás ördög«”. A „patás ördög” elhangzásakor a független megfigyelő két karja fölemelkedik, mutató- és középső ujjaival idézőjelet rajzol a levegőbe. Az effajta kétségbeejtő butaság számos megnyilvánulása közül külön említést érdemelnek az Orbán állítólagos intellektuális teljesítményét méltató megnyilatkozások. A kormányfő beláthatatlan magasságokban szárnyaló gondolataira a bizonyítékok például Orbán olvasmányai lennének (amelyekről többnyire egy-egy, khm, spontánul odavetett fotó árulkodik); még szerencse, hogy mindig akad a sajtóban valaki, aki ezeket el is olvassa (mint mondjuk, a tavaly nyári slágert, a nemcsak a tartalma, hanem a szépírói teljesítménye miatt is minősíthetetlenül ócska Raspail-regényt). Nagy tehetségére gyakori érv a „víziója” is. Hiszen neki legalább van ilyenje! Ezeket fizetett értelmezői interjúk és terjedelmes értekezések sorával interpretálják kül- és belföldön.
Nos, Orbán és egzegétáinak szövegeiben a leginkább föltűnő az indoklási szakasz állandó hiánya. Nem is az, hogy e „vízió” miért jó vagy kevésbé jó – hanem, hogy voltaképpen mi a bánat is ez a vízió. A szuverenitás, a nemzetek Európája, a nemzeti tőkésosztály, a nemzeti ipar stb. megteremtése ugyanis – a megvalósult politika társadalmi és gazdasági következményeit szemlélve – jobb esetben szimpla jelszó, rosszabb esetben a nyers haszon- és vagyonszerzés megideologizálása. De árulkodó Orbán megannyi nagy beszéde, interjúja is. Emlékeznek még „futballokos” okfejtésére a múlt évtized elejéről? Ez újraolvasva is az, ami: bolond beszéd az elejétől a végéig. És amikor nézetei ismertetésével órákon át fárasztotta az őt bíráló francia filozófust, Bernard-Henry Lévyt? (Utóbb, az udvarias fogalmazás ellenére is kiderült, hogy Lévy alapvetően teljes zagyvaságnak tartotta a miniszterelnöki dolgozószobában hallottakat.)
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
