A szerk.

Felelőssége nincs

A szerk.

Anyák napján fehér ruhába öltözött nők vonultak a Várba, hogy virágokat helyezzenek el a Sándor-palota elé, így emlékeztetve a köztársasági elnököt a pár nappal korábbi rendőri atrocitásokra.

„Mélységesen felháborít minket, hogy a gyerekeinket gumibottal, könnygázzal és fogva tartással bünteti a hatalom azért, mert kiállnak az oktatási rendszer szétverése, kivéreztetése ellen” – üzenték a demonstrálók Novák Katalinnak, aki hivatalba lépése óta talán egyetlen olyan beszédet sem mondott, amelyben ne a magyar édesanyák, a magyar családok felmagasztalása lett volna a vezérmotívum. A köztársasági elnök az anyák napján azonban hallgatott, valahogy nem érezte szükségét annak, hogy reagáljon e számára oly kellemetlen virágesőre. Persze az is lehetséges, hogy Novák Katalin ekkor már arra a három nappal később megtartott protokolleseményre melegített, amelyet hivatalba lépésének első évfordulójára szerveztek a Sándor-palotában, és amelyre háromszáz, gondosan kiválogatott vendég volt hivatalos. „Az elnökségem a magyar emberekről szól, és szeretném, hogy ha azt éreznék, hogy minden magyar köztársasági elnökeként dolgozom” – jelentette ki Novák a hazai közönség előtt, ami persze ugyanúgy „a jó rendőr” megnyilvánulása volt, mint amikor Moszkva felelősségét firtatta a háborúban, vagy amikor visszadobta a magyar életmód védelméről szóló törvényt az Országgyűlésnek.

Azt, hogy a köztársasági elnök kijelentését nem lehet komolyan venni, ő maga bizonyította pár nappal később. A hétvégén, ugyancsak az évforduló alkalmából ún. nyílt napokat tartottak az elnöki hivatalban, amely elsősorban turisztikai célokat szolgált. De erre nemcsak rajongók érkeztek, akik az elnöki hivatal bútoraira és csillárjaira voltak kíváncsiak, vagy abban reménykedtek, hogy Novák Katalinnal készíthetnek közös szelfit, hanem tiltakozó tanárok, diákok és szülők is. Akik szerették volna a nyílt napon is elmondani véleményüket a hazai oktatás kilátástalan helyzetéről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.