A szerk.

Úgy lezáródott

A szerk.

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Így aztán e miatt a nemzeti szuverenitás szempontjából döntő jelentőségű esemény miatt az arra közlekedőknek tíz kilométert kellett kerülniük. Rögzítsük az alapszituációt: a NER fontos emberei jártak a NER legfontosabb embere által nagyon fontosnak tartott beruházásnál (mely annyira fontos, hogy egy titkosított hitelszerződésben megéri miatta évtizedekre kiszolgáltatni Magyarországot Kínának, de ez most mellékszál).

Amikor elsőként a Népszava elkezdte firtatni, hogy voltaképpen kinek az utasítására zárták le a helyszínt, érzékelhető zavar támadt az államgépezetben: hirtelenjében mindenki azt vélte tudni, hogy ez csak egy másik hatóság döntése lehetett. Persze, merszük ahhoz nem volt, hogy ezt nyíltan kimondják; a szavak szintjén csupán a pánikszerű hárításra futotta; nyilván mindannyian arra gondoltak, hogy ennyiért még a NER-ben sem érheti baj őket.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Vadai Ágnes (DK) írásbeli kérdésére azt közölte, hogy „az esemény során a Terrorelhárítási Központ (TEK) a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló rendeletnek megfelelő személyvédelmi feladatokat látta el”. Dodonai válasza egy cáfolhatatlan tényt állít a TEK-ről, a többit meg találja ki, akinek nincs ennél jobb dolga. Második körben a TEK sietett kijelenteni, hogy „a helyszínen területzárást, közforgalmi korlátozást nem alkalmazott, a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól ilyen intézkedés végrehajtását nem kérte”. A megyei rendőrség is gyorsan reagált: sem a saját, sem a TEK kezdeményezésére nem zárt le semmilyen területet.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.