A szerk.

Semmi se drága

A szerk.

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Hát akkor figyeljen jól minden kedves hazaáruló, minden kedves muszkavezető, minden Orbán és minden Balázs, minden frissen bukott csinovnyik. „Ötven huszár volt akkor a Szabadság, / annyi volt itt a nemzet, a magyar. / És szembe, hozván a császár parancsát / tízezer fő, tizenkét ágyuval / végig a völgyön, a Sió lapályán / rohamra készen, – középen a híd. / Egy fél országrész fordul vérbe-lángba, / ha az a hídfő, az is elesik” – ez a tárgyalási alap. Innen indulunk.

Amúgy meg tényleg semmi sem a régi már. „Nyalni csak úgy lehet, hogy élvezzük az ízeket”? Micsoda szamárság! Pont így nem lehet, belefeledkezve az ízekbe, csak úgy önfeledten, az élvezet kedvéért. Ugyan már. Nyalni csak pontosan, szépen, ahogy a vörös csillag megy az égen – ennyit a magyar- és a világirodalomról.

Kedden kaptuk a hírt, hogy az Államvédelmi Hatóság reinkarnációja, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elcsapta egyik igyekvő csinovnyikát, mert rosszkor nyalt, rossz helyen. Somkuti Pipi vagy ki eltévesztette a segget a nagy tolongásban. Személyében pedig a nyalás sztahanovistáját gyászoljuk (a Telex.hu alapos összeállítást közöl ez irányú korábbi törekvéseiről – volt neki bőven törekvése).

Az a bűne a kegyvesztett csahosnak, hogy túl erős szavakkal büfögte vissza Orbán Balázs miniszterelnöki jobbkéz nemrégiben hírhedté vált szavait, melyek szerint, ha jön a ruszki, mi csitulunk lábhoz, és jobban tenné mindenki a világon, ha követné a példánkat. Persze, felesleges ezt a miniszterelnöki balkéz találmányának tulajdonítani, egy ideje a napnál is világosabb, hogy ez az épp aktuális kormányzati narratíva 1956-ról, komplett történelmünkről, napjaink világhelyzetéről, a magyarok életéről. Mondott ilyet már Szijjártó is meg a Főorbán is, s még azt sem állíthatjuk, hogy sokkal szofisztikáltabban fogalmaztak volna. De akkor mi a probléma? Hol rontotta el Somkuti Kucu?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.