Új irány

A szerk.

A Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) két héttel ezelőtt felmentett két volt szerbiai politikust, Franko Simatovicot és Jovica Stanisicet. Slobodan Milosevic titkosszolgálatának vezetőiként ők ketten voltak megbízva azzal, hogy a Boszniában és Horvátországban harcoló szerb paramilitáris alakulatokat, azaz a szabadcsapatokat felállítsák, kiképezzék, felfegyverezzék, pénzeljék és irányítsák.

Ezt, miként azt a tényt is, hogy ezek a milíciák, köztük a hírhedt Arkan Tigrisei háborús bűnöket követtek el a Horvátország és Bosznia elleni területszerző háborúk során, maga az ítélet sem vitatta. Az ehhez hasonló hágai perek - ahol ennyi közvetett bizonyítékot halmozott fel a vád egy-egy vádlottal szemben - rendszerint súlyos börtönbüntetéssel értek véget, mégpedig a parancsnoki felelősség elve alapján. (E szerint a háborús bűnöket elkövető katonák parancsnokai is felelősek alárendeltjeikért, és nemcsak akkor, ha a parancsot bizonyíthatóan ők adták ki, hanem akkor is, ha ezeket az alárendeltjeiket nem vonták később felelősségre.) A háromtagú bírói tanács ezzel szemben most azért mentette fel a vádlottakat, mert a vád egyetlen esetben sem tudta bizonyítani, hogy valamely konkrét bűncselekményre ők adtak volna parancsot. Az érvelés pár hónappal ezelőtt már felbukkant egy hágai ítéletben: akkor Momcilo Perisicet, a Jugoszláv Néphadsereg parancsnokát mentették fel a háborús bűnök vádja alól.

Ez az ítélet akkor is felháborító és mérhetetlenül lehangoló lenne, ha a vádnak nem sikerült volna megmutatnia és bebizonyítania, hogy a szerbiai milíciák milyen rémtetteket követtek el Boszniában és Horvátországban. Így azonban még ijesztőbb: hiszen a parancsnoki felelősség elvét lényegében kiiktatta a nemzetközi büntetőjog eszköztárából; körülbelül azt az egyetlen eszközt, amely a háborús bűnök valódi, magas rangú, adott esetben politikai hivatalt viselő megrendelőit felelősségre vonhatóvá tette. Perisic, Stanisic és Simatovic elengedésével a korabeli szerb politikai vezetés mentesült minden felelősség alól: és ez ordító ellentétben áll mindavval, amit a belgrádi kormányok szerepéről a jugoszláviai háborúkban tudunk. A törvényszék lassan húszéves munkájának mérlegét a Karadzic- és a Mladic-per vége előtt még korai lenne megvonni; és végképp igaztalan lenne az ICTY erőfeszítéseinek teljes hiábavalóságáról lamentálni. De ez a három ítélet, meg Ante Gotovina tavaly novemberi felmentése nem csak érthetetlen, nem csak a háború áldozatainak arcul csapása. Valóságos katasztrófa, legfőképpen azért, mert a háborús jog és a háborús valóság közti szakadékot immár áthidalhatatlannak mutatja; mert új irányt jósol a nemzetközi jogban. A háborús bűnöket elkövető politikusok büntethetetlenségét.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.