A szerk.

Üldözik Matolcsyt!

A szerk.

„Az Iratcsomagban foglaltak és az MNB által eddig ismert információk disszonanciája megállapítható” – válaszolta tavaly december közepén Matolcsy György, akkor még a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra a levélre, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Windisch László intézett hozzá mintegy kilenc hónappal korábban, 2024 márciusában.

Disszonancia, baszod. Hacsak az nem.

Windisch, az MNB egykori alelnöke ebben a látszólag barátságos hangú tavaszi leiratban azt kérdezte volt főnökétől, hogy biztosan tisztában van-e az MNB (illetve hát Matolcsy) az MNB (illetve hát Matolcsy) által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADMA) gazdálkodásának minden részletével. Ők ugyanis nézik, nézegetik az alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának beszámolóit, és azokból, hát, nem mindent értenek jól. Windisch meg is kérte Matolcsyt, hogy nézzen utána a dolgoknak – hiszen az alapítvány a lényege és a törvény szerint független ugyan az alapítójától, de tájékoztatási kötelezettséggel tartozik felé –, majd utánanézése eredményeiről számoljon be az ÁSZ-nak. A felszólítást nyugodtan értelmezhetjük akár halk fenyegetésként is, ami nem is csoda, hiszen ekkor már erősen készülődött a szarvihar.

Matolcsy a márciusi levél után, mit volt mit tenni, utánanézett, illetve utánanézetett; s ennek az utánanézésnek az eredményeit rögzítette az „Iratcsomag”. Amely különféle külső szakértők meg PADMA-vezetők jelentéseiből és leveleiből állt, s egyértelművé tette, hogy nagy baj van – konkrétan az elvben összesen mintegy 450 milliárd forintból gazdálkodó alapítvány „cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van”. De Matolcsy, az alapító, erről eddig nem tudott! Hiszen „a kapott tájékoztatás (ti. az Iratcsomag tartalma – a szerk.) éles ellentétben áll a PADMA Alapítvány Kuratóriuma és Felügyelőbizottsága által az elmúlt években teljesített alapítói tájékoztatásokban foglaltakkal”!

Matolcsyt becsapták! A kuratórium! A felügyelőbizottság! Ennek dacára Matolcsynak bizonyára lett volna ötlete, hogy hogyan oldja meg az alapítvány likviditási gondjait, s biztosan volt reorganizációs terve is – legalábbis erre utal az, hogy következő levelében Windisch kifejezetten eltiltotta attól, hogy az alapító, vagyis a jegybank „pótlólagos tőkejuttatásról hozzon döntést”.

Ez igazán övön aluli ütés lehetett. Végül is mennyi pénz hiányzik? 220 milliárd? De mondd, hogy 400. És nem is hiányzik igazából, csak most épp nincs a kasszában, és meg lehetett volna oldani – és akkor minden vidáman mehetett volna tovább. Ehelyett most azon kell izgulnia sok jó embernek, hogy közülük az ÁSZ feljelentése nyomán ki megy majd, vagy nem megy, mikor és mennyi időre börtönbe.

És valóban: ki mindenki érezheti magát most egy kicsit, és ki nagyon kényelmetlenül? Hol tűnt el és mennyi pénz a jegybank alapítványából? És hogyan keveredett bele Matolcsy György? Ki keverte bele?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.