A szerk.

Üldözik Matolcsyt!

A szerk.

„Az Iratcsomagban foglaltak és az MNB által eddig ismert információk disszonanciája megállapítható” – válaszolta tavaly december közepén Matolcsy György, akkor még a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra a levélre, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Windisch László intézett hozzá mintegy kilenc hónappal korábban, 2024 márciusában.

Disszonancia, baszod. Hacsak az nem.

Windisch, az MNB egykori alelnöke ebben a látszólag barátságos hangú tavaszi leiratban azt kérdezte volt főnökétől, hogy biztosan tisztában van-e az MNB (illetve hát Matolcsy) az MNB (illetve hát Matolcsy) által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADMA) gazdálkodásának minden részletével. Ők ugyanis nézik, nézegetik az alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának beszámolóit, és azokból, hát, nem mindent értenek jól. Windisch meg is kérte Matolcsyt, hogy nézzen utána a dolgoknak – hiszen az alapítvány a lényege és a törvény szerint független ugyan az alapítójától, de tájékoztatási kötelezettséggel tartozik felé –, majd utánanézése eredményeiről számoljon be az ÁSZ-nak. A felszólítást nyugodtan értelmezhetjük akár halk fenyegetésként is, ami nem is csoda, hiszen ekkor már erősen készülődött a szarvihar.

Matolcsy a márciusi levél után, mit volt mit tenni, utánanézett, illetve utánanézetett; s ennek az utánanézésnek az eredményeit rögzítette az „Iratcsomag”. Amely különféle külső szakértők meg PADMA-vezetők jelentéseiből és leveleiből állt, s egyértelművé tette, hogy nagy baj van – konkrétan az elvben összesen mintegy 450 milliárd forintból gazdálkodó alapítvány „cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van”. De Matolcsy, az alapító, erről eddig nem tudott! Hiszen „a kapott tájékoztatás (ti. az Iratcsomag tartalma – a szerk.) éles ellentétben áll a PADMA Alapítvány Kuratóriuma és Felügyelőbizottsága által az elmúlt években teljesített alapítói tájékoztatásokban foglaltakkal”!

Matolcsyt becsapták! A kuratórium! A felügyelőbizottság! Ennek dacára Matolcsynak bizonyára lett volna ötlete, hogy hogyan oldja meg az alapítvány likviditási gondjait, s biztosan volt reorganizációs terve is – legalábbis erre utal az, hogy következő levelében Windisch kifejezetten eltiltotta attól, hogy az alapító, vagyis a jegybank „pótlólagos tőkejuttatásról hozzon döntést”.

Ez igazán övön aluli ütés lehetett. Végül is mennyi pénz hiányzik? 220 milliárd? De mondd, hogy 400. És nem is hiányzik igazából, csak most épp nincs a kasszában, és meg lehetett volna oldani – és akkor minden vidáman mehetett volna tovább. Ehelyett most azon kell izgulnia sok jó embernek, hogy közülük az ÁSZ feljelentése nyomán ki megy majd, vagy nem megy, mikor és mennyi időre börtönbe.

És valóban: ki mindenki érezheti magát most egy kicsit, és ki nagyon kényelmetlenül? Hol tűnt el és mennyi pénz a jegybank alapítványából? És hogyan keveredett bele Matolcsy György? Ki keverte bele?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.