A szerk.

Üldözik Matolcsyt!

A szerk.

„Az Iratcsomagban foglaltak és az MNB által eddig ismert információk disszonanciája megállapítható” – válaszolta tavaly december közepén Matolcsy György, akkor még a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra a levélre, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Windisch László intézett hozzá mintegy kilenc hónappal korábban, 2024 márciusában.

Disszonancia, baszod. Hacsak az nem.

Windisch, az MNB egykori alelnöke ebben a látszólag barátságos hangú tavaszi leiratban azt kérdezte volt főnökétől, hogy biztosan tisztában van-e az MNB (illetve hát Matolcsy) az MNB (illetve hát Matolcsy) által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADMA) gazdálkodásának minden részletével. Ők ugyanis nézik, nézegetik az alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának beszámolóit, és azokból, hát, nem mindent értenek jól. Windisch meg is kérte Matolcsyt, hogy nézzen utána a dolgoknak – hiszen az alapítvány a lényege és a törvény szerint független ugyan az alapítójától, de tájékoztatási kötelezettséggel tartozik felé –, majd utánanézése eredményeiről számoljon be az ÁSZ-nak. A felszólítást nyugodtan értelmezhetjük akár halk fenyegetésként is, ami nem is csoda, hiszen ekkor már erősen készülődött a szarvihar.

Matolcsy a márciusi levél után, mit volt mit tenni, utánanézett, illetve utánanézetett; s ennek az utánanézésnek az eredményeit rögzítette az „Iratcsomag”. Amely különféle külső szakértők meg PADMA-vezetők jelentéseiből és leveleiből állt, s egyértelművé tette, hogy nagy baj van – konkrétan az elvben összesen mintegy 450 milliárd forintból gazdálkodó alapítvány „cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van”. De Matolcsy, az alapító, erről eddig nem tudott! Hiszen „a kapott tájékoztatás (ti. az Iratcsomag tartalma – a szerk.) éles ellentétben áll a PADMA Alapítvány Kuratóriuma és Felügyelőbizottsága által az elmúlt években teljesített alapítói tájékoztatásokban foglaltakkal”!

Matolcsyt becsapták! A kuratórium! A felügyelőbizottság! Ennek dacára Matolcsynak bizonyára lett volna ötlete, hogy hogyan oldja meg az alapítvány likviditási gondjait, s biztosan volt reorganizációs terve is – legalábbis erre utal az, hogy következő levelében Windisch kifejezetten eltiltotta attól, hogy az alapító, vagyis a jegybank „pótlólagos tőkejuttatásról hozzon döntést”.

Ez igazán övön aluli ütés lehetett. Végül is mennyi pénz hiányzik? 220 milliárd? De mondd, hogy 400. És nem is hiányzik igazából, csak most épp nincs a kasszában, és meg lehetett volna oldani – és akkor minden vidáman mehetett volna tovább. Ehelyett most azon kell izgulnia sok jó embernek, hogy közülük az ÁSZ feljelentése nyomán ki megy majd, vagy nem megy, mikor és mennyi időre börtönbe.

És valóban: ki mindenki érezheti magát most egy kicsit, és ki nagyon kényelmetlenül? Hol tűnt el és mennyi pénz a jegybank alapítványából? És hogyan keveredett bele Matolcsy György? Ki keverte bele?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.