A szerk.

Választás nélkül

A szerk.

Politika- és kultúrtörténeti szempontból egyaránt érdemes megemlékezni a hétfői AB-döntésről, amely részlegesen hatályon kívül helyezte a fővárosi önkormányzati választás elcsalásának törvényi biztosítékait.

Az ellenzéki pártok beadványa 3+1 pontban támadta meg a választási szabályozást.

Alkotmányellenesnek vélték a fővárosi közgyűlés közvetlen választásának eltörlését, s ehelyett a kerületi polgármesterek közgyűlésbe delegálását, valamint a vesztes polgármester-jelöltekre adott szavazatok hasznosulását a kompenzációs listán.

Alkotmányellenesnek gondolták, hogy a kerületek eltérő lakosságaránya miatt a választókerületek között komoly eltérések alakulnak ki, és hogy a jogalkotó ezt a kompenzációs listára érkező szavazatok felülsúlyozásával oldaná meg.

Alkotmányellenesnek gondolták azt is, hogy a Fővárosi Közgyűlés számára a parlament előírja a kettős többség elvét, vagyis azt, hogy egy javaslat elfogadásához nem elég a sima közgyűlési többség, ha az igennel szavazó képviselő-polgármesterek nem a fővárosi lakosság többségét jelenítik meg. (A plusz egy most kevésbé érdekes: az AB lényegében elküldte a francba Péterfalvi Attilát, aki a választási kampány idején kiadott állásfoglalásában nem tartotta fontosnak megóvni jogunkat a személyes adataink védelméhez. Azt, hogy a választási bizottságok csak a jelöltállítás jogerős lezárásáig kötelesek minket tájékoztatni arról, hány ajánlóíven szerepel a nevünk, az AB most kihajította a törvényből.)

A három pont a választójog egyenlőségét és a választás közvetlenségét, meg a képviselői mandátumok egyenlőségének elvét érinti. Nos, az AB-döntés egyik pontja védte a szavazatok egyenlőségének elvét (a súlyozás eltörlése), a másik nem (minden kerületből egy-egy polgármester-delegált a közgyűlésbe). A bírák többsége nem talált kivetnivalót abban sem, hogy ezentúl közvetlenül senki sem szavazhat a Fővárosi Közgyűlés tagjaira - szerintük az is választás, ha a polgármesterekre leadott szavazatokból képviselők lesznek egy kompenzációs lista segítségével. Pedig ezzel megszűnt Budapesten a választás lehetősége: nem Budapestnek vannak kerületei (pedig még az alaptörvény is ezt írja!), hanem a kerületeknek Budapestje, amelyek mellesleg összedobnak egy fővárosi közgyűlésfélét is maguknak. És életben maradt a kettős többség elve is; ráadásul többet ér majd a polgármesteri igen szavazat, mint a listás képviselőé, hiszen előbbi súlya a kettős többség elve miatt meghatározóbb a végső döntés szempontjából. Így viszont a mandátumok nem egyenlő értékűek, ami ugyancsak alkotmányos probléma. Arról nem is beszélve, amit Paczolay Péter ír különvéleményében: mit keres a választási törvényben a képviselő-testület döntéshozatalára vonatkozó szabály?

Noha a 8:7-es döntéstől teljesen független és kiszámíthatatlan, hogy mit lép a Fidesz-többség, két bírói állásfoglalásra azért felhívnánk a figyelmet. Az egyik Kovács Péter különvéleménye, aki finoman helyrerakta a többségi döntést jegyző Pokol Bélát, mondván, nem igaz azon állítás, miszerint a parlamentnek csak az alaptörvény szab határt választójogi kérdésekben; a választásokat és a választójogot (még) védik az EU- és az Európa Tanács-tagságunkból adódó nemzetközi kötelezettségeink. Jó tudni, hogy van, aki ezt fontosnak tartja. Stumpf István ennél is tovább ment, és jelezte kollégáinak: bár az indítványozók erre nem tértek ki, de hát micsoda piszokság négy hónappal a választások előtt belepiszkálni a törvénybe? Nem kellett volna (Stumpf szerint igen) akár csak emiatt az egyetlen ok miatt is lekotorni az egész módosítást azt asztalról? (Félreértések elkerülése végett: Stumpf a nyolc igennel szavazó között van.)

Fura módon az AB döntése egyúttal annak a deklarálása, hogy a jogalkotó alapjogunkat korlátozó módon csalni készül. A néhány napja megjelent, az áprilisi választásról szóló EBESZ-jelentésből pedig azt is tudjuk, hogy nincs az a nemzetközi környezet, alkotmánybírósági döntés vagy lelkiismeret, ami a kormánypártokat ebben megakadályozná.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Éltanulók

Az elmúlt években Magyarországon is részben marketinges buli lett a Budapest Pride, ám most, hogy a kormány betiltaná a felvonulást, elkezdtek mellőle eltűnni a multik. Úgy tűnik, idén a legnagyobb látható partner Budapest önkormányzata lesz.

Kutyaharapást szőrivel

Néhány milliárd forint és a működő külföldi módszer átvétele kellene a kóborkutya-állomány felszámolásához. A kormány ehelyett szigorú szabályokat hozott, amelyek irreálisan nagy büntetést szabnak ki a vétkes gazdákra, az önkormányzatok pedig nem tudják az előírásokat betartatni.

Néha vízbe vetnek

Valaha 50 ezer hektáron termeltek rizst Magyarországon, most 2300 hektár a teljes vetésterület. Ez a növény ötször annyi munkát igényel, mint a kukorica, viszont kevésbé érzékeny a klímaváltozásra. Az elárasztott rizsföldek sajátos módon hatnak a környezetükre.