A szerk.

Van-e csurkizmus zsidózás nélkül?

A szerk.

Az Országgyűlés végül elfogadta - kis fideszes módosítóval, kis jobbikos módosítóval - a szocialisták határozati javaslatát, amely felkéri a kormányt, hogy intézkedjék, a kerettanterv javasolja az iskoláknak Auschwitz-Birkenau, valamint a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont meglátogatását. Továbbá a Terror Háza megtekintését (Fidesz) és az egykori recski tábor felkeresését is (Jobbik).

Ez derék dolog, ha önmagában nincs is túl sok értelme.

Hiszen az csak az egyik baj vele, hogy a Terror Háza állandó kiállításának kétségkívül hatásos, de roppantul problémás koncepciója nem biztos, hogy minden tekintetben hasznára van a nemzeti önismeretnek. Az is a szomorú igazsághoz tartozik, hogy a Holokauszt Emlékközpont - az állandó kiállítás súlyos alultápláltsága miatt - kevéssé tud hozzájárulni az érdemi emlékezéshez.

De az ilyen látogatásoknak csak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy mit akarunk megmutatni. Ha nyilvánvaló, miért fontos látnia mindezt a felnövekvő magyaroknak. Annak megértetéséhez pedig komoly pedagógiai előkészítő munka, a jelenkor és a félmúlt történelmének tanításában bekövetkező félfordulat és persze a társadalmi klíma radikális változtatása szükséges. Ezt elintézni nem, legfeljebb előmozdítani tudja a mindenkori törvényhozás és oktatási kormányzat. A mostani éppen az ellenkezőjét csinálja, mivel gyanakszik minden pedagógiai innovációra, "kompetenciaalapú oktatásra". Az említettek híján viszont a rituális látogatás (amelyet egyébként is megejtenek jobbára a középiskolák, hogy letudják a holokauszt-emléknapot) szemernyit nem lesz különb, mint anno a november 7-i ünnepség volt.

A közbeszéd tekintetében még rosszabb helyzet fogadja e nemes javallatot. Balog miniszter kitünteti a nyilasbarát áltudóst és társait, az Új Színház vezetőjét kinevezője kénytelen lebeszélni arról, hogy megvalósítsa a pályázatot, amelylyel nyert és bemutassa antiszemita mentorának végrendeletét a zsidó világ-összeesküvésről és Trianonról. Ehhez jön Nyírő, Tormay és Wass rehabilitációjának kísérlete. Hoffmann államtitkár meg is mondta: az, hogy nevezettek egy része bekerül a közoktatásba, nem esztétikai kiválóságukon múlik, a "nemzeti konzervatív" kánont kell megtámogatni velük, magyarul a Fidesz-KDNP múltképét, amelyet úgy lehetne összefoglalni, hogy nem mi voltunk, mi nem tehetünk semmiről, ott se voltunk '44 márciusától '90 májusáig. A magyar történelemnek csak dicsőséges pillanatai voltak. Viszont az a szomorú helyzet, hogy ennek a beszédmódnak Magyarországon nincsenek nem antiszemita tradíciói. Márpedig így a csomaggal mindenképpen megkapjuk a rasszista uszítást is.

A Fidesz-KDNP makacsul hinni akarja, hogy feltalálhatja a zsidózás nélküli csurkizmus fából vaskarikáját, ezért van meglepve Tarlós István, amikor Tormay Cécile-t előszedik utcanév-ötletnek, néz nagyot Balog miniszter, amikor Bakay, Petrás és Szaniszló lép hozzá kitüntetésért. Ebben a közegben, e kánon útmutatása szerint lesz Fekete György a kultúrfelelős, aki lát némi hibát Konrád György magyarsága körül stb. Mert ha ebbe rendezkedik be az ember, törvényszerűen ilyen alakok jönnek vele szembe. S akkor már hiába kéri ki magának az antiszemitizmus vádját, és hiába foglalja határozatba a Holokauszt Emlékközpont meglátogatását. Teljesen hiába.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.

Elvesztette készpénz jellegét

Idősebb Matolcsy György rajzfilmműhelyt alapított Kecskeméten, a fia pedig jegybankelnökként egye­temet. A kormány az itteni minta alapján bízta alapítványokra a felsőoktatást. Ma már azt vizsgálja az ÁSZ nyomán a rendőrség, miért kellett az államtól az egyetem céljaira kapott 150 milliárdból 127 és felet rögtön tíz évre befektetni.