A szerk.

Van-e csurkizmus zsidózás nélkül?

A szerk.

Az Országgyűlés végül elfogadta - kis fideszes módosítóval, kis jobbikos módosítóval - a szocialisták határozati javaslatát, amely felkéri a kormányt, hogy intézkedjék, a kerettanterv javasolja az iskoláknak Auschwitz-Birkenau, valamint a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont meglátogatását. Továbbá a Terror Háza megtekintését (Fidesz) és az egykori recski tábor felkeresését is (Jobbik).

Ez derék dolog, ha önmagában nincs is túl sok értelme.

Hiszen az csak az egyik baj vele, hogy a Terror Háza állandó kiállításának kétségkívül hatásos, de roppantul problémás koncepciója nem biztos, hogy minden tekintetben hasznára van a nemzeti önismeretnek. Az is a szomorú igazsághoz tartozik, hogy a Holokauszt Emlékközpont - az állandó kiállítás súlyos alultápláltsága miatt - kevéssé tud hozzájárulni az érdemi emlékezéshez.

De az ilyen látogatásoknak csak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy mit akarunk megmutatni. Ha nyilvánvaló, miért fontos látnia mindezt a felnövekvő magyaroknak. Annak megértetéséhez pedig komoly pedagógiai előkészítő munka, a jelenkor és a félmúlt történelmének tanításában bekövetkező félfordulat és persze a társadalmi klíma radikális változtatása szükséges. Ezt elintézni nem, legfeljebb előmozdítani tudja a mindenkori törvényhozás és oktatási kormányzat. A mostani éppen az ellenkezőjét csinálja, mivel gyanakszik minden pedagógiai innovációra, "kompetenciaalapú oktatásra". Az említettek híján viszont a rituális látogatás (amelyet egyébként is megejtenek jobbára a középiskolák, hogy letudják a holokauszt-emléknapot) szemernyit nem lesz különb, mint anno a november 7-i ünnepség volt.

A közbeszéd tekintetében még rosszabb helyzet fogadja e nemes javallatot. Balog miniszter kitünteti a nyilasbarát áltudóst és társait, az Új Színház vezetőjét kinevezője kénytelen lebeszélni arról, hogy megvalósítsa a pályázatot, amelylyel nyert és bemutassa antiszemita mentorának végrendeletét a zsidó világ-összeesküvésről és Trianonról. Ehhez jön Nyírő, Tormay és Wass rehabilitációjának kísérlete. Hoffmann államtitkár meg is mondta: az, hogy nevezettek egy része bekerül a közoktatásba, nem esztétikai kiválóságukon múlik, a "nemzeti konzervatív" kánont kell megtámogatni velük, magyarul a Fidesz-KDNP múltképét, amelyet úgy lehetne összefoglalni, hogy nem mi voltunk, mi nem tehetünk semmiről, ott se voltunk '44 márciusától '90 májusáig. A magyar történelemnek csak dicsőséges pillanatai voltak. Viszont az a szomorú helyzet, hogy ennek a beszédmódnak Magyarországon nincsenek nem antiszemita tradíciói. Márpedig így a csomaggal mindenképpen megkapjuk a rasszista uszítást is.

A Fidesz-KDNP makacsul hinni akarja, hogy feltalálhatja a zsidózás nélküli csurkizmus fából vaskarikáját, ezért van meglepve Tarlós István, amikor Tormay Cécile-t előszedik utcanév-ötletnek, néz nagyot Balog miniszter, amikor Bakay, Petrás és Szaniszló lép hozzá kitüntetésért. Ebben a közegben, e kánon útmutatása szerint lesz Fekete György a kultúrfelelős, aki lát némi hibát Konrád György magyarsága körül stb. Mert ha ebbe rendezkedik be az ember, törvényszerűen ilyen alakok jönnek vele szembe. S akkor már hiába kéri ki magának az antiszemitizmus vádját, és hiába foglalja határozatba a Holokauszt Emlékközpont meglátogatását. Teljesen hiába.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.