A szerk.

Védőital

A szerk.

„Kolhász Mihály, harmincegy éves kazánfűtő, aki hét éve volt az …-i gyár dolgozója, 197… szeptember 9-én, délelőtt tíz óra előtt öt perccel, miután jól hallhatóan kopogtatott a főgépész ajtaján, az irodába lépett, hogy átvegye a fél liter tejet, a »védőitalt«.

A főgépész kissé zavart és sajnálkozást kifejező arccal közölte a fűtővel, hogy a »védőital további kiadását felsőbb utasításra megszüntették«” – olvashatta volna fel augusztus 10-én valamelyik neves színművészünk a fiatalon elhunyt, tragikus sorsú író, Hajnóczy Péter születésének 80. évfordulója alkalmából. De a hetvenes évek végén nagy reményekkel induló írónak sem a negyven éve megszakadt munkássága, sem „ködlovag” vagy ha úgy tetszik, „kultszerző” státusza nem érte el a hazai kultúrpolitika ingerküszöbét.

Ám ezzel együtt is úgy tűnik, hogy ami hidegen hagyta még az olyan „tökös szerzőket” is, mint Demeter Szilárd vagy L. Simon László – akik valaha a fél karjukat odaadták volna, ha Hajnóczyval emlegetik őket egy napon –, nem hagyta hidegen Orbán Viktort. Ő szignálta ugyanis a Magyar Közlönyben megjelent „egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről” szóló szeptember 19-i kormányrendeletet, amelyben többek között arról esik szó, hogy hány fok lehet a közintézményekben, illetve arról – különösen aljas módon –, hogy ilyenkor (értsd veszélyhelyzetben) nem tekinthető szabálysértésnek, ha valakivel 18 fokban végeztetnek ülőmunkát, szellemi munkát. De a sorok között jól elrejtve Hajnóczy Péterről is méltó megemlékezést találhatunk, az író első kötetének, A fűtőnek címadó elbeszélésére utalva, amelyből fent idéztünk is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.