Végzetes utójáték - Bedőlhet a kétharmad

A szerk.

November 23-án a főváros 11., legkésőbb február 22-ig pedig Veszprém megye 1. számú választókerületében időközi országgyűlési választásokat tartanak. Lázban égnek-e az ellenzéki erők emiatt?

A kettős ellenzéki győzelem véget vetne a Fidesz kétharmados országgyűlési többségének, aminek nemcsak gyakorlati haszna (a 2010 óta tapasztaltak ismeretében aligha kell erről bővebben értekezni), de szimbolikus jelentősége is volna, lehetne szónokolni fordulatról, új időkről, szép új világról. Legfőképpen pedig meg lehetne mutatni a még meglévő és a potenciális támogatók előtt, hogy lám, annyira azért mi sem vagyunk hülyék, s bár a legszívesebben egy kanál vízbe fojtanánk bele a másik kettőt (hármat), ha az ország érdekéről van szó, akár gondolkodni is képesek vagyunk. Tehetnék mindezt ráadásul úgy, hogy közben egy pillanatra sem kellene megfeledkezniük a számukra legfontosabbról, az ön­állóság, az egyedi pártjelleg, az egyértelmű megkülönböztethetőség demonstrálásáról. (Már ha jól értjük demokratikus baloldali pártjaink legforróbb vágyait.)

Képünk csak illusztráció!

Képünk csak illusztráció!

Fotó: MTI

A feladat elvben nem is kivitelezhetetlen. Az Újpest nagyobbik részéből és Észak-Angyalföldből álló 11. számú kerületet a baloldal tavasszal is elhozta. Ezt megismételni azzal együtt sem volna lehetetlen, hogy az áprilisi győzelem nem volt független a IV. kerületben korábban zsinórban négyszer nyertes Kiss Péter szocialista politikus helyi népszerűségétől (az ő halála miatt írták ki az időközi választást). A veszprémi körzettel más a helyzet (ott a tavasszal diadalmaskodó Navracsics Tibor uniós biztossá választása miatt kell ismét szavazni), Nyugat-Magyarországon amúgy sem egyszerű a baloldal élete. Ám a 2010-es módosítás előtt még két egyéni kerülettel rendelkező Veszprémből az egyik mandátumot rendre a hajdani baloldali koalíció nyerte el; azét a körzetét, amelyikben csak városi szavazókörök voltak. A másikban, ahol a választókerület veszprémi részét a környező kistelepülésekkel egészítették ki, mindig a jobboldal járt sikerrel. A jelenlegi választókerületbe nemcsak Veszprém, hanem kisebb települések is beletartoznak: de ha a 2010 előtti előzmények ismeretében alapból lemondana erről a demokratikus ellenzék, az a teljes körű alkalmatlanság nyílt beismerése volna.

Nos, nem mond le semmiről. A helyzet ennél is rosszabb: demokratikus baloldali párt­jainkat egyszerűen nem érdekli az egész. Veszprémről semmi hír, Újpestnél pedig az Együtt jó előre jelezte: tudomásul veszi, hogy Kiss Péter körzetében az MSZP próbálkozik újra, konkurenciát nem állít, de nem is támogatja a szocialistákat. Ezt – immár a DK-val kiegészülve – megismételte akkor is, amikor az MSZP újpesti jelöltjéről, Horváth Imréről (aki októberben még MSZP–DK–Együtt közös jelöltként jutott be egyéni képviselőként az önkormányzatba) a Magyar Nemzet megszellőztette, hogy 1984-ben határőrtisztként 5 hónapos KGB-tanfolyamon vett részt. Az Együtt–PM-nek és a DK-nak fontosabb dolgai vannak tehát holmi választásnál. Az Együtt és a PM speciel egymással van elfoglalva (utóbbi otthagyja az előbbit), a DK-t pedig Orbán svájci útja hozta lázba, igaz, ennek a piszkálása legalább halványan emlékeztet valaminő politikai tevékenységre.

Annak az esélye, hogy a baloldali ellenzék mindkét körzetben győzzön, még egy teljes és mindennemű imbecillitástól mentes össze­fogás esetén is csekély volna. De minimális sansz azért lenne. A kormány hetek óta botránytól botrányig bukdácsol. A miniszterelnök nem tud nem hibázni. A mind nyilvánvalóbban rossz kormányzás miatt a közvélemény egyre dühödtebb. Azt is látjuk, hogy egy észak-magyarországi városban, egy hajdani baloldali fellegvárban a kormány össznépi utálatából a szélsőjobb profitál látványosan. És mi történik mindeközben a túlfélen? A három (sőt, négy) baloldali ellenzéki párt még csak meg sem próbálja felmutatni, hogy a Fidesznek lenne alternatívája a Jobbikon kívül is. Vagy jelen állapotukban tényleg semmi értelmét nem látják a választási csatározásnak? Akár így, akár úgy: Isten nyugosztalja mindahányukat.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.