A szerk.

Vigyék innen a kvótájukat!

A szerk.

Bár nyilván sokáig lehetne és biztos kellene is szidalmazni az Európai Uniót az elmúlt három hónapban kibontakozó menekültválság nem kezelése, sőt, elkezelése miatt, és bármennyire vékony is az, ami most, a lapzártánk idején tartott belügyminiszteri, majd a szerdai miniszterelnöki csúcson körvonalazódni látszik, valami mégis van. Kezd lenni. A menekültstátuszt kapott személyek uniós tagországok közötti elosztását (a „kvótarendszert”), mely most 120 ezer már regisztrált menekültet érintene, például lapzártánkkor fogadta el a belügyminiszterek tanácsa.

A magyar kormány azonban (meg a cseh, a szlovák és román) ebből nem kér.

Mi a bánatért csinálják ezt? (Azon kívül, hogy meg lett mondva, hogy nem csinálják: mert „őrültség”.) Különösen, hogy a 120 ezer menekültből 54 ezret Magyarországról „vinnének el”, vagyis osztanának szét egyéb uniós tagállamok között.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

A dolog persze többszörösen is másképpen van: mintha a Holt lelkek valamiféle lidérces, túlspilázott változatában lennénk. Magyarországon per pillanat egyáltalán nincs 54 ezer menekült, Magyarországon a maga fizikai valójában pár ezer menekültnél kedd délután, lapzártánkkor nem tartózkodhat több, legalábbis hosszabb távon. Az viszont faktum, hogy Magyarországon az elmúlt hónapokban 54 ezernél jóval több menekültet regisztráltak (a bevándorlási hivatal adatai szerint csak júliusban és augusztusban úgy 80 ezret). Ezeknek az embereknek a menekültkérelmét Magyarországnak kéne feldolgoznia, dönteni arról, hogy maradhatnak-e (jogosultak-e a politikai üldöztetésük miatt a menekültstátuszra), és ha nem maradhatnak, nekünk kéne őket visszatoloncolni Görögországba, de legalábbis Szerbiába. Ezt az eljárást némiképp megnehezíti, hogy ezek a menekültek, mivel nem szeretnének Magyarországon élni, már rég tovább­­álltak Ausztriába meg Németországba. De az is igaz, hogy a per pillanat még mindig érvényben lévő uniós szabályok szerint a nálunk regisztrált, ám A-ba és N-be továbbállt menekülteket A. és N. bármikor visszaküldheti hozzánk, hogy folytassuk le mi az eljárást. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Magyarországon regisztráció nélkül áthaladó menekülteket is bármikor visszaküldheti Ausztria vagy Németország, azzal, hogy mi vagyunk a legközelebbi biztonságos harmadik ország.

Magyarország amúgy az elmúlt hónapokban egy darabig rendesen regisztrálta a menekülteket, aztán – úgy szeptember elejétől – hát, a fene se tudja. Kovács Zoltán egy hete azt mondta, hogy a pályaudvari válság után Ausztriába és Németországba engedett, sőt, szállított menekülteket már nem annyira regisztráltuk, de Szijjártó Péter káminiszter minap a horvát miniszterelnököt épp azért küldte el a francba, mert nagyjából ugyanezt állította, hogy ti. nem regisztráljuk a Horvátországból hozzánk postázott, majd a magyar hatóságok segítségével Ausztriába diszponált menekülteket. (Esetleg Szijjártó Péter kéresse be hivatalába Kovács Zoltánt is, és adjon át neki is egy szóbeli jegyzéket, hogy regisztrálunk mi, Zoltán, ne légy tufa…?) Ha szabad választani, mi inkább Kovács Zoltánnak hiszünk, vagyis úgy tippeljük, több tízezer menekültet nem regisztráltunk. De ez – és tényleg nem mi húzzuk túl – majdnem mindegy. Bár igaz az, hogy Ausztria és Németország az 54 ezernél sokkal, sok tízezerrel több menekültet küldhetne vissza, de sem Ausztria, sem Németország nem akar és nem is fog menekülteket visszaküldeni Magyarországra. (És még az sem teljesen biztos, hogy egyáltalán megtehetnék – az elmúlt hetekben, amikor egy-két esetben megpróbálták, a visszaküldendő személyek bíróságon nyertek pert a kiutasító határozat ellen.)

A kvóta segítene a kormányon, mert elvinne innen sok menekültet. De nem vinné el az összeset, ezért inkább nem kell. De sem a kvóta alá eső, sem az azon felüli menekültek nem maradnak Magyarországon. A kvóta elutasításával amúgy nyilván nem könnyítjük meg a saját dolgunkat, amikor Brüsszel vagy Berlin vagy más fontos tagállamok kooperációját kell majd kicsikarnunk. Tegye fel a kezét, aki érti.

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.