A szerk.

Körünkben tartózkodott rövid ideig Angela Merkel, és nem félreértésből, és egyáltalán nem azért, hogy jól leteremtse Orbán Viktort. Lássuk a közös sajtótájékoztatón elhangzottakat, feltételezve, hogy nagyon másról négyszemközt sem beszélgetett a két kormányfő.

Vélnénk, nem túl nagy elvárás az A pontból a B pontba hőség idején eljutni igyekvő fővárosi polgárság részéről a főváros és az ország választott képviselői, vezetői irányába az, hogy eljutás közben ne legyenek rosszul, ne főjenek meg, ne akarják magukat és utastársaikat rosszullétükben összehányni.

Donáth Lászlót feljelentette valaki. Semmi ok az izgalomra, a feljelentő és Donáth László is nyugodt lehet, ügyük a legjobb kezekben van, a rendőrség vizsgálja.

„Milyen érdekes látni azokat a haladó demokrata kongresszusi képviselőnőket, akik eredetileg olyan országokból jöttek, amelyeknek a kormánya egy komplett katasztrófa, amint most hangosan és gonoszul arról magyaráznak az Egyesült Államok népének, a világ legnagyszerűbb és leghatalmasabb Nemzetének, hogy hogyan kéne működtetni a kormányunkat. Menjenek vissza, és segítsék rendbe hozni azokat a becsődölt és bűnözéssel fertőzött helyeket, ahonnan jöttek. Induljatok minél hamarabb!”

Pár évvel ezelőtt csinált valami nagyobbacska disznóságot a Ferrari a Forma–1-ben – sportszerűtlenül versenyeztek, a tuti első helyezett lelassított, s a célnál előreengedte a csapattárs másodikat, tehát nem küzdött végig teljes erőbedobással.

Majd ő megmondja, hogy kinek lehet keresnivalója a magyar irodalomban, s kinek nem.

A 2011–2012-es tüntetések óta nem volt ekkora felfordulás Oroszországban. Az elmúlt hetekben ezrek vonultak az utcákra tiltakozásul az ellen, hogy a kormány több ellenzéki politikust eltiltott a részvételtől a szeptemberben esedékes moszkvai önkormányzati választáson. Volt olyan nap, amikor több mint 20 ezren tüntettek. Közülük 1400 embert vettek őrizetbe, a tömegoszlatásokban sokan megsérültek.

Nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy az Egyesült Királyság új miniszterelnökét sült bolondnak, magamutogató, narcisztikus bohócnak lássuk, akit pusztán a fatális véletlen, valami kiszámíthatatlan rendszerhiba katapultált Európa egyik legerősebb országának az élére.

Hétfőn eltemették Heller Ágnest. Magyarország kormánya a füle botját sem mozdította, sem a halála, sem a temetése alkalmából. Heller világhírű filozófus volt, publikációi világszerte a legrangosabb fórumokon láttak napvilágot, nevét ismerték s tisztelték közel és távol, hazánk nagyobb dicsőségére.

Németh Szilárd előadásán, höhö, csak páran lézengtek, mert az irodalmi sátorban ugyanakkor volt a Varró Dani fellépése, s őt hallgatta mindenki – informálta lapunkat a szlovákiai Gombaszögön évente hagyományosan megrendezett fesztivál egyik résztvevője. Ígérjük, jövőre is megkérdezzük az illetőt, hogy akkor is becsúszott-e ilyen rászervezős malőr.

Miután az Európai Tanács javaslatára az Európai Parlament képviselői a múlt kedden csekély többséggel megválasztották Ursula von der Leyent az Európai Bizottság első emberének, kontinensünk legjobb elméi azon pörögnek, hogy vajon miként fogja magát viselni az új elnök, szembesülvén a kelet-európai renegátok, jelesül a lengyel és a magyar kormány csínytevéseivel.

Ennek a szerkesztőségi cikknek egyetlen mondatból kellene állnia: Szijjártó Péter és Orbán Viktor Magyarország szégyenei. De lássuk bővebben is.

Kilenc fával nyert, és ez nem sok.

„Soha ennyi nézője nem volt a Nemzeti Színháznak egy évadban, mint az idén” – idézte Vidnyánszky Attilát a minap áhítattól kipirult arccal a kormánymédia egyik igyekvő orgánuma. Már a mondat tartalmi mögöttese is megérne egy kanyart, de vannak ebben a tündérmesében ennél nagyobb disznóságok is (tündérek annál kevésbé).