15 ezer hajléktalan ember él Magyarországon
IMG_1492.jpg

15 ezer hajléktalan ember él Magyarországon

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019.04.25 16:15

Belpol

A hajléktalanságot tiltó törvény csak rontott a helyzetükön.

Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke csütörtökön tartott sajtótájékoztatót a hajléktalan emberek körében készített felmérésükről.

A szakértői becslés szerint 2019 első hónapjaiban mintegy 15 ezer ember volt hajléktalan, 10-11 ezer szállón lakott, ötezer pedig közterületen élhetett.

A korábbiakhoz hasonlóan a közterületen tartózkodó hajléktalan emberek kétharmada a vidéki városokban él. győri azt is hozzátette, hogy az elmúlt másfél évben sokan kikerültek a hajléktalanságból. Aki munkaképes volt, azt felszívta a munkaerőpiac, és valamilyen lakhatást is talált. Ennek következtében az idősebbek, a tartósan betegek, a függőségben szenvedők aránya nőtt a hajléktalanok körében. Közülük sokakat ér abúzus a közterületeken, sokan gyakran éheznek, és nem jutnak számukra megfelelő ellátáshoz - közölte. Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója arról beszélt, hogy Budapesten a belvárosban nem növekedett a hajléktalan emberek száma. Megjegyezte azt is, hogy egyre inkább "alkalomszerűen találkoznak" hajléktalanokkal, mert "mozgásban vannak", ami nehezíti az ellátásukat - mondta.

Ugyanakkor azt látni az adatok alapján, hogy a hajléktalanságot tiltó rendelkezés életbe léptetése, október 15-e körül,  és azt követően egy ideig növekedett az éjjeli menedékhelyen alvók száma, viszont október végére "megtört" ez a folyamat.

Tavaly jóval kevesebben vették igénybe az éjjeli menedékhelyeket, mint az azt megelőző három év októberében - közölte Győri Péter, hozzátéve, hogy számukra is meglepő volt a visszaesés.

A felmérés szerint az október 15-e előtt közterületen élő válaszadók 37 százalékát figyelmeztették a tartózkodásuk miatt, 13 százalékuk emiatt nem is aludt közterületen, 21 százalékuk a figyelmeztetés ellenére közterületen maradt. A összes válaszadó öt százalékát figyelmeztették, és ezért vettek igénybe valamilyen szállást. A döntő többséget a szabályozás közvetlenül nem érintette, mivel kétharmaduk nem aludt közterületen.

Győri Péter azt mondta, "nem látszik hatékonynak", hogy jogszabály segítségével próbálják megszüntetni a közterületen való életvitelszerű tartózkodást. A jogszabály módosításának csekély gyakorlati hatása volt arra, hogy a közterületen élő hajléktalan emberek az ellátást igénybe vegyék. Pszichés hatása látszódik, ugyanis voltak, akik megijedtek és más közterületre mentek, vagy valahol meghúzták magukat - fűzte hozzá.

Immár huszonegyedik alkalommal végezte el az országos hajléktalanadat-felvételt a Február Harmadika Munkacsoport, amelynek kérdéseire idén 8568 hajléktalan ember válaszolt.

Neked ajánljuk