„Már csak 500 nap van a 2018-as választásokig, és mi még mindig azon agyalunk, ki kivel miért nem akar összefogni. Ennek véget kell vetni, nem történhet meg ugyanaz, mint 2014-ben. Az új egység nem a népszavazáson nemmel szavazók, hanem az Orbán-rezsimmel szemben állók tábora. Mindegy, hogy bal- vagy jobboldali” – mondta el beszédében Vajda Zoltán, az Új Magyar Köztársaság Egyesület ügyvivője. Aztán erre a gondolatmenetre építette fel az összes többi megszólaló is a mondandóját – kivéve az első három „civilben érkező” szereplő: Galkó Balázs Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét szavalta, Tóth Krisztina író szerint mára Európa feneke lettünk, de ha így folytatjuk, csupán egy mérges kis pattanás leszünk Európa fenekén, Bíró András alternatív Nobel-díjas polgárjogi aktivista pedig személyesen megélt ’56-os élményeiről beszélt.
 Fotó: Sióréti Gábor | |
Utánuk viszont már tényleg arról szólt a délután, hogy az MSZP, a DK, a MoMa és a PM politikusai egymást túllicitálva próbáltak még nagyobbat mondani az egyelőre nem létező összefogásról. Molnár Gyula, az MSZP elnökének kulcsszava a változás volt, kijelentette, a Fidesz ma már a kisebbség pártja; Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerint a sokféleségből kell erőt kovácsolni és nem Orbán Viktor ellen-Magyarországát kell létrehozni, hanem „egy helyet, amit mindenki a hazájának érez”, Bokros Lajos pedig 500 napos felhatalmazást kért, ami alatt egy széles összefogás „az írmagját” is eltünteti az Orbán-rendszernek. „És elfogadja, hogy ebben benne van mindenki, még Gyurcsány, maga a patás ördög is, Bokros, a népnyúzó is, a szocialisták, az Együtt, a Párbeszéd, a civilek, az ellenzéki sajtó, a pékek, a Nyugatra távozott ifjak és az itthon maradt nagyszülők is.”
 Fotó: Sióréti Gábor | |
A Mossuk le a gyalázatot! névre keresztelt esemény legőszintébb gondolata ennek fényében az volt, amit Vajda úgy fogalmazott meg, hogy bár „az ellenségem ellensége nem a barátom”, de előre kell lépni, és félre kell tenni az ellentéteket. Bokros Lajos pedig úgy, hogy „csak 500 napot kell kibírni, hogy beleszól a dolgokba Gyurcsány, Bokros és a szocik is, 500 nap alatt helyre lehet állítani a demokráciát, utána pedig (már az új, tisztességes választási szabályok megalkotása után – a szerk.) nem kell kényszerszövetségeket kötni”. Vagyis mindenki összefogást sürget, bár tudják, gyakorlatilag csak abban képesek megegyezni, hogy Orbánra nemet kell mondani – viszont hogy utána mi lesz, legyen szó győzelemről vagy sem, arra senki nem próbált választ adni. Csak ki kell bírni.
 Fotó: Sióréti Gábor | |
„Kiegyezni nem a bűnöző állammal kell, hanem egymással” – mondta Vajda Zoltán, és hozzátette: tudjuk, hogy jó pártokban is vannak vállalhatatlan politikusok és vállalhatatlan pártokban is jó politikusok, a cél, hogy a legkisebb közös többszörös („Orbán takarodj!”) érdekében ezen túllépjünk, a civileket pedig meg kell győzni, hogy álljanak a politika mellé, hiszen egyedül egyik erőnek sem fog menni a rendszer megdöntése. Molnár Gyula végül azt üzente, mindenki „állítson át egy aktív embert és indítson be egy passzívat, és akkor menni fog a változás”, Gyurcsány (és tíz perccel később Bokros) pedig azt, hogy mindenkit a tárgyalóasztalhoz kell invitálni, azt is, akinek nagyon kicsi, vagy akár nem is mérhető a támogatottsága, a lényeg, hogy ugyanazt akarja, mint a többiek.
 Fotó: Sióréti Gábor | |
Egyedül Karácsony Gergely pedzegette, hogy bár ő is azért van itt, mert mindenkiben partnert lát, aki meg akar szabadulni Orbántól és a rezsimétől, de az összeállás kevés lesz, hiszen volt már példa az összefogásra, és annak is csalódás lett a vége (Gyurcsány szerint viszont a 2014-es összefogás nélkül most még rosszabb lenne a helyzet, de nem részletezte, hogy miért), ezért sokan most sem fognak hinni a szövetségnek. A megoldást feltehetőleg a jövő héten kezdődő egyeztetéseken próbálják majd megtalálni.
 Fotó: Sióréti Gábor | |
„És hogy hol vannak a jobboldali demokraták? – kérdezte Karácsony. – Lemaradtak tíz éve valahol az Astoriánál” – utalt a 2006-os eseményekre, majd hozzátette, csak saját nevében beszélhet, de végtelenül sajnálja, ami ott történt, és az új köztársaságban ehhez hasonló soha nem történhet meg. Gyurcsány erre némi hezitálás után tapsolni kezdett.
