Juhász perel, Orbán hamisít

  • narancs.hu
  • 2016. október 24.

Belpol

A tegnapi események utóhullámai legalább annyira lehangolóak, mint maga az „ünnep” volt.

A 444 megkérdezte a tegnapi sípolós, Orbán-ellenes tüntetést szervező Juhász Pétert, akit az ott (a rendőrök helyett) szolgálatot teljesítő biztonsági emberek (a forradalom emlékének nagyobb dicsőségére) nem engedték be a Kossuth térre, hogy mégis miként értékeli az akciót. Juhász alapvetően elégedett, és a jövőben is sípolással kívánja feldobni Orbán beszédeinek sötétszürke hangulatát, a Miniszterelnöki Hivatal ellen pedig pert indít, mert szerinte nem tilthatták volna ki egy közterületre szervezett állami ünnepségről.

Mindeközben, mi sem természetesebb, Orbán Viktor Facebook-oldalának videós összefoglalójában a tegnapi felvételeken nemes egyszerűséggel a hallhatósági küszöb alá keverték a fütyülést: így csak a sípolók miatt diszkrét rekedtességgel kiabáló miniszterelnököt csodálhatja itt az, aki szereti a perverz csodálnivalókat.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.