A belügy szerint a Madách igazgatója amúgy sem tervezte kitölteni a mandátumát

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 29.

Belpol

Már az utódlás kérdésével foglalkozik.

Tagadta a Belügyminisztérium a Telexnek küldött válaszában azt, hogy Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár pontosan tisztában lett volna azzal a sajtóhíreket megelőzően, hogy a Madách Imre Gimnázium igazgatója nem tervezi leadatni a tanulóktól a telefonjaikat az iskolában.

A lapunknak frissen küldött levél szerint „megfelel a valóságnak, hogy Mészáros Csaba az egyeztetés alkalmával megemlítette, hogy a gimnázium honlapjára kitettek egy tájékoztatást a digitális eszközök iskolai használatáról – a tájékoztatót az államtitkárnak nem mutatta be, azt az államtitkár nem olvasta.

Ebből következően az államtitkár a Madách Imre Gimnáziumban tervezett eljárásról véleményt nem alkothatott, álláspontját nem fogalmazhatta meg, általánosságban csak annyit mondott, hogy a rendelet azért kiváló, mert az a végrehajtás érdekében az igazgatóknak nagy mozgásteret biztosít.”

Mészáros Csaba, a megbízatása alól azonnali hatállyal felmentett igazgató csütörtök reggeli Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy Maruzsa Zoltán tudott arról, hogy az iskola hogyan fogja alkalmazni az okostelefonok leadásáról szóló, augusztus 8-án megjelent rendeletet. Sőt, szerinte Maruzsának ezzel nem volt semmi gondja, nem jelezte, hogy probléma lenne, mindaddig, amíg a médiában meg nem jelent volna az információ. 

A bejegyzés állításairól kérdéssort küldött a lap a tárcának, érdeklődtek például, hogy valóban volt-e köze az igazgató felmentésének ahhoz, hogy hír lett abból, hogy nem fogják leadatni a telefonokat a diákokkal a Madáchban. A kommunikációs főosztály válaszában idézte a Telexen augusztus 26-án este megjelent cikk címét („Ellenáll a budapesti Madách Imre Gimnázium, nem tiltja ki a mobilokat szeptembertől”), és hozzátette: „a tényt, nevezetesen azt, hogy egy állami intézmény vezetője nem tart be egy jogszabályt, azzal nyíltan szembehelyezkedik, nem a Belügyminisztérium, nem az államtitkár, hanem Önök minősítették ”ellenállásnak„.” Mészáros Csaba korábban arra utalt, hogy nem a jogszabály sajátos értelmezése, hanem az arról szóló sajtóbeszámolók („médiafelhajtás”) miatt mentették fel tisztségéből.

A belügy a fentiek mellett még azt is közölte, hogy „Mészáros Csaba az egyeztetés során egyébiránt jelezte, hogy nem tervezi kitölteni igazgatói mandátumát, már az utódlás kérdésével foglalkozik.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.