Karácsony Gergely oktatói-kutatói pályája

A buborékon kívül

Belpol

Bár a kormánymédia botcsinálta oktatónak nevezi, egykori hallgatói és volt kollégái tehetséges kutatóként és inspiráló tanárként emlékeznek Karácsony Gergelyre.

„Ha egyetemistaként nem találkozom vele, ma valószínűleg nem lennék kutató, vagy ha igen, akkor fele ilyen jó kutató se lennék. Sokat köszönhetek Karácsony Gergelynek.” Ezt Papp Zsófia, a politikatudomány parlamenti kutatások (legislative studies) területének elismert művelője nyilatkozta lapunknak. Papp 2005 és 2007 között járt Karácsony kutatásmódszertanról és választói viselkedésről szóló kurzusaira a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE), és nála írta a szakdolgozatát is. Egy másik, ma az akadémiai világban dolgozó egykori Karácsony-tanítvány (aki a téma érzékenysége miatt azt kérte, ne írjuk le a nevét) szintén jó emlékeket őriz volt tanáráról. „Túlzás nélkül állíthatom, hogy miatta lettem kutató” – mondja.

A Fidesz és a befolyása alatt álló média nagyon más képet igyekszik festeni az ellenzék miniszterelnök-jelölti előválasztásán is induló főpolgármesterről. Eleinte angol nyelvtudásának hiányosságai miatt támadták, újabban kutatói és oktatói pályájának eredményeit is megkérdőjelezik. A múlt héten a Magyar Nemzet „Botcsinálta oktató lehetett Karácsony” címmel közölt cikket, amelyet ugyanezzel a felütéssel vett át a legtöbb megyei napilap. A vitába beszállt Lánczi András is, aki a BCE politikatudományi tanszékének vezetőjeként 2004-től Karácsony főnöke volt. Lánczi a Mandineren megjelent írásában kifejti, hogy mivel Karácsony az egyetemre kerülésétől számított nyolc éven belül nem szerezte meg a doktori fokozatot, 2012-ben fizetés nélküli szabadságra küldte, majd 2014-ben megszüntette a munkaviszonyát (információink szerint közös megegyezéssel). „Az egyetem minden támogatást megadott neki, de ezzel a lehetőséggel ő nem tudott élni. Úgy távozott, mint aki képtelen az elvárt teljesítményeket elérni” – tette hozzá Lánczi.

M?dia - A hatalom nyelve - Konferencia

 
Egy asztalnál: Lánczi, Török és Karácsony 2006-ban
Fotó: MTI/Füzesi Ferenc

A volt tanszékvezető (jelenlegi rektor) értékelését Facebook-oldalán árnyalta Török Gábor, Karácsony volt kollégája. Szerinte Karácsony a módszertani tárgyak oktatását sikeresen oldotta meg, Lánczi is „kiemelte Gergő szerepét abban, hogy az országban a Corvinus lett a legerősebb a politikatudományi képzés módszertani megalapozottságban”. A Narancsnak más corvinusos oktatók is arról beszéltek, hogy bár Karácsony a doktori fokozatot valóban nem szerezte meg, az egyéb elvárásoknak nagyon is megfelelt. Ilonszki Gabriella professor emerita szerint nem Karácsony szakmai teljesítményét minősíti, hogy nem szerzett PhD-t. „Messze túlteljesítette kutatásaival és publikációival a doktori fokozat szakmai követelményeit. Sajnálom, hogy nem a tudományos karrierjét folytatta és teljesítette ki.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.