Karácsony Gergely oktatói-kutatói pályája

A buborékon kívül

Belpol

Bár a kormánymédia botcsinálta oktatónak nevezi, egykori hallgatói és volt kollégái tehetséges kutatóként és inspiráló tanárként emlékeznek Karácsony Gergelyre.

„Ha egyetemistaként nem találkozom vele, ma valószínűleg nem lennék kutató, vagy ha igen, akkor fele ilyen jó kutató se lennék. Sokat köszönhetek Karácsony Gergelynek.” Ezt Papp Zsófia, a politikatudomány parlamenti kutatások (legislative studies) területének elismert művelője nyilatkozta lapunknak. Papp 2005 és 2007 között járt Karácsony kutatásmódszertanról és választói viselkedésről szóló kurzusaira a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE), és nála írta a szakdolgozatát is. Egy másik, ma az akadémiai világban dolgozó egykori Karácsony-tanítvány (aki a téma érzékenysége miatt azt kérte, ne írjuk le a nevét) szintén jó emlékeket őriz volt tanáráról. „Túlzás nélkül állíthatom, hogy miatta lettem kutató” – mondja.

A Fidesz és a befolyása alatt álló média nagyon más képet igyekszik festeni az ellenzék miniszterelnök-jelölti előválasztásán is induló főpolgármesterről. Eleinte angol nyelvtudásának hiányosságai miatt támadták, újabban kutatói és oktatói pályájának eredményeit is megkérdőjelezik. A múlt héten a Magyar Nemzet „Botcsinálta oktató lehetett Karácsony” címmel közölt cikket, amelyet ugyanezzel a felütéssel vett át a legtöbb megyei napilap. A vitába beszállt Lánczi András is, aki a BCE politikatudományi tanszékének vezetőjeként 2004-től Karácsony főnöke volt. Lánczi a Mandineren megjelent írásában kifejti, hogy mivel Karácsony az egyetemre kerülésétől számított nyolc éven belül nem szerezte meg a doktori fokozatot, 2012-ben fizetés nélküli szabadságra küldte, majd 2014-ben megszüntette a munkaviszonyát (információink szerint közös megegyezéssel). „Az egyetem minden támogatást megadott neki, de ezzel a lehetőséggel ő nem tudott élni. Úgy távozott, mint aki képtelen az elvárt teljesítményeket elérni” – tette hozzá Lánczi.

M?dia - A hatalom nyelve - Konferencia

 
Egy asztalnál: Lánczi, Török és Karácsony 2006-ban
Fotó: MTI/Füzesi Ferenc

A volt tanszékvezető (jelenlegi rektor) értékelését Facebook-oldalán árnyalta Török Gábor, Karácsony volt kollégája. Szerinte Karácsony a módszertani tárgyak oktatását sikeresen oldotta meg, Lánczi is „kiemelte Gergő szerepét abban, hogy az országban a Corvinus lett a legerősebb a politikatudományi képzés módszertani megalapozottságban”. A Narancsnak más corvinusos oktatók is arról beszéltek, hogy bár Karácsony a doktori fokozatot valóban nem szerezte meg, az egyéb elvárásoknak nagyon is megfelelt. Ilonszki Gabriella professor emerita szerint nem Karácsony szakmai teljesítményét minősíti, hogy nem szerzett PhD-t. „Messze túlteljesítette kutatásaival és publikációival a doktori fokozat szakmai követelményeit. Sajnálom, hogy nem a tudományos karrierjét folytatta és teljesítette ki.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.