Karácsony Gergely oktatói-kutatói pályája

A buborékon kívül

Belpol

Bár a kormánymédia botcsinálta oktatónak nevezi, egykori hallgatói és volt kollégái tehetséges kutatóként és inspiráló tanárként emlékeznek Karácsony Gergelyre.

„Ha egyetemistaként nem találkozom vele, ma valószínűleg nem lennék kutató, vagy ha igen, akkor fele ilyen jó kutató se lennék. Sokat köszönhetek Karácsony Gergelynek.” Ezt Papp Zsófia, a politikatudomány parlamenti kutatások (legislative studies) területének elismert művelője nyilatkozta lapunknak. Papp 2005 és 2007 között járt Karácsony kutatásmódszertanról és választói viselkedésről szóló kurzusaira a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE), és nála írta a szakdolgozatát is. Egy másik, ma az akadémiai világban dolgozó egykori Karácsony-tanítvány (aki a téma érzékenysége miatt azt kérte, ne írjuk le a nevét) szintén jó emlékeket őriz volt tanáráról. „Túlzás nélkül állíthatom, hogy miatta lettem kutató” – mondja.

A Fidesz és a befolyása alatt álló média nagyon más képet igyekszik festeni az ellenzék miniszterelnök-jelölti előválasztásán is induló főpolgármesterről. Eleinte angol nyelvtudásának hiányosságai miatt támadták, újabban kutatói és oktatói pályájának eredményeit is megkérdőjelezik. A múlt héten a Magyar Nemzet „Botcsinálta oktató lehetett Karácsony” címmel közölt cikket, amelyet ugyanezzel a felütéssel vett át a legtöbb megyei napilap. A vitába beszállt Lánczi András is, aki a BCE politikatudományi tanszékének vezetőjeként 2004-től Karácsony főnöke volt. Lánczi a Mandineren megjelent írásában kifejti, hogy mivel Karácsony az egyetemre kerülésétől számított nyolc éven belül nem szerezte meg a doktori fokozatot, 2012-ben fizetés nélküli szabadságra küldte, majd 2014-ben megszüntette a munkaviszonyát (információink szerint közös megegyezéssel). „Az egyetem minden támogatást megadott neki, de ezzel a lehetőséggel ő nem tudott élni. Úgy távozott, mint aki képtelen az elvárt teljesítményeket elérni” – tette hozzá Lánczi.

M?dia - A hatalom nyelve - Konferencia

 
Egy asztalnál: Lánczi, Török és Karácsony 2006-ban
Fotó: MTI/Füzesi Ferenc

A volt tanszékvezető (jelenlegi rektor) értékelését Facebook-oldalán árnyalta Török Gábor, Karácsony volt kollégája. Szerinte Karácsony a módszertani tárgyak oktatását sikeresen oldotta meg, Lánczi is „kiemelte Gergő szerepét abban, hogy az országban a Corvinus lett a legerősebb a politikatudományi képzés módszertani megalapozottságban”. A Narancsnak más corvinusos oktatók is arról beszéltek, hogy bár Karácsony a doktori fokozatot valóban nem szerezte meg, az egyéb elvárásoknak nagyon is megfelelt. Ilonszki Gabriella professor emerita szerint nem Karácsony szakmai teljesítményét minősíti, hogy nem szerzett PhD-t. „Messze túlteljesítette kutatásaival és publikációival a doktori fokozat szakmai követelményeit. Sajnálom, hogy nem a tudományos karrierjét folytatta és teljesítette ki.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.