Kapronczay Stefánia

A közös erő

A régi és az új civilellenes törvényről

  • Kapronczay Stefánia
  • 2021. május 26.

Publicisztika

Az Országgyűlés 2021. május 18-án elfogadta azt a törvényt, amely – eleget téve az Európai Unió Bírósága által még tavaly júniusban hozott ítéletnek – hatályon kívül helyezte az ún. külföldről támogatott szervezetekről szóló törvényt. 

(Az EUB ítéletéről lásd korábbi cikkünket, amelyet Szabó Máté igazgatótársammal írtunk: Felszabadulva, Magyar Narancs, 2020. június 25.)

A gyakran az orosz és az izraeli megbélyegző törvényekhez hasonlított, civilellenes törvényként is emlegetett jogszabály eltörlése nagy eredmény: a civilek kitartó ellenállásának, az őket támogató polgároknak és a szabadságjogokkal foglalkozó jogászok munkájának az eredménye.

Csakhogy a parlament egyúttal arról is döntést hozott, hogy hamarosan az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálhatja majd bizonyos civil szervezetek törvényes működését. A „köz­élet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetekről” szóló törvény úgy rendelkezik, hogy néhány kivétellel e csoportba tartozik minden olyan civil szervezet, amelynek a mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot.

Ez a szabályozás továbbra is lehetővé teszi a független civil szervezetek vegzálását, ugyanakkor számos kérdést vet fel.

Vajon a kormány szerint kizárólag a civil szervezetek „befolyásolják a közügyeket”? S a jogalkotó a jóval nagyobb pénzforgalmat lebonyolító cégek, vállalkozások esetében vajon miért nem tartja indokoltnak a kiterjedtebb ellenőrzést? Nem amellett érvelek, hogy az ÁSZ vizsgálhasson mindenféle magánszervezetet, hanem azt állítom, hogy egy jól működő, átláthatóságot biztosító lobbitörvény hasznosabb lenne ennél. Egy ilyen törvény valóban megismerhetővé tenné a döntések folyamatát, s így korlátozhatná, hogy a jogalkotás és a döntéshozatal során magánérdekek a közérdek elé tolakodjanak.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a törvény által megcélzott civil szervezetek most sem felügyelet nélkül, a nyilvánosság számára átláthatatlanul működnek. A honlapjukon közzé kell tenniük az éves beszámolójukat, működésük törvényessége felett az ügyészség őrködik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.