Kapronczay Stefánia

A közös erő

A régi és az új civilellenes törvényről

  • Kapronczay Stefánia
  • 2021. május 26.

Publicisztika

Az Országgyűlés 2021. május 18-án elfogadta azt a törvényt, amely – eleget téve az Európai Unió Bírósága által még tavaly júniusban hozott ítéletnek – hatályon kívül helyezte az ún. külföldről támogatott szervezetekről szóló törvényt. 

(Az EUB ítéletéről lásd korábbi cikkünket, amelyet Szabó Máté igazgatótársammal írtunk: Felszabadulva, Magyar Narancs, 2020. június 25.)

A gyakran az orosz és az izraeli megbélyegző törvényekhez hasonlított, civilellenes törvényként is emlegetett jogszabály eltörlése nagy eredmény: a civilek kitartó ellenállásának, az őket támogató polgároknak és a szabadságjogokkal foglalkozó jogászok munkájának az eredménye.

Csakhogy a parlament egyúttal arról is döntést hozott, hogy hamarosan az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálhatja majd bizonyos civil szervezetek törvényes működését. A „köz­élet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetekről” szóló törvény úgy rendelkezik, hogy néhány kivétellel e csoportba tartozik minden olyan civil szervezet, amelynek a mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot.

Ez a szabályozás továbbra is lehetővé teszi a független civil szervezetek vegzálását, ugyanakkor számos kérdést vet fel.

Vajon a kormány szerint kizárólag a civil szervezetek „befolyásolják a közügyeket”? S a jogalkotó a jóval nagyobb pénzforgalmat lebonyolító cégek, vállalkozások esetében vajon miért nem tartja indokoltnak a kiterjedtebb ellenőrzést? Nem amellett érvelek, hogy az ÁSZ vizsgálhasson mindenféle magánszervezetet, hanem azt állítom, hogy egy jól működő, átláthatóságot biztosító lobbitörvény hasznosabb lenne ennél. Egy ilyen törvény valóban megismerhetővé tenné a döntések folyamatát, s így korlátozhatná, hogy a jogalkotás és a döntéshozatal során magánérdekek a közérdek elé tolakodjanak.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a törvény által megcélzott civil szervezetek most sem felügyelet nélkül, a nyilvánosság számára átláthatatlanul működnek. A honlapjukon közzé kell tenniük az éves beszámolójukat, működésük törvényessége felett az ügyészség őrködik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

„Szeretem szórakoztatni a közönséget, nem gondolom, hogy ez egy lenéznivaló dolog lenne”

Tiszeker Dániel készített már fiatalokról szóló zenés életérzés-filmet (#sohavégetnemérős), magyar karácsonyi romkomot (Nagykarácsony) és krimibe bújtatott nosztalgiatripet (Nyugati nyaralás) is, ezúttal a 90-es éveket idézi meg Beléd estem című romantikus vígjátékával. Múltidézésről, független filmezésről és Fenyő Miklósról is beszélgettünk a rendezővel.

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.