Interjú

„Megmenthetnék a vasművet”

Kálló Gergely (Jobbik) országgyűlési képviselő a Dunaújvárost sújtó kormányzati intézkedésekről

Belpol

Milliárdos bevételektől esne el a jövőben Dunaújváros, ha Iváncsa és Rác­almás területén – Gödhöz hasonlóan – különleges gazdasági övezetet hozna létre a kormány. Kálló Gergely, a térség országgyűlési képviselője szerint szimpla politikai bosszú áll a javaslat mögött. A politikust a Dunaferr-botrányról is kérdeztük.

Magyar Narancs: Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes elnökének pár napja kiszivárgott javaslata szerint Dunaújváros jelentős iparűzési adó (ipa) részesedéstől esne el a jövőben, ha Iváncsa és Rácalmás közigazgatási területén különleges gazdasági övezet jönne létre. A helyzet annyiban is sajátos, hogy Duna­újváros jelentős összegekkel és egyéb infrastrukturális segítséggel járult hozzá a Rácalmáson termelő Hankook megépítéséhez. Iváncsán szintén a dunaújvárosiak pénzéből épül ipari park, ahol két új gyár jön létre. Évente mennyi pénztől fog elesni a város, ha törvénnyé válik a javaslat?

Kálló Gergely: Jelenleg megállapodás van Rácalmás és Dunaújváros között, amelynek értelmében a már évek óta termelő Hankook gumigyár iparűzési adójának fele Dunaújvárost illeti. Ezt két részletben fizetik, ha Molnár Krisztián terve megvalósul, akkor a második részlet már nem érkezik meg idén, ez körülbelül 500 millió forint, ennyitől idén biztos elesünk. Jövőre szintén csak a gumigyár termeléséből 1,2 milliárdos elvonással számolhatunk. Az Iváncsán épülő ipari parkkal nehéz a számolás, ugyanis még nem termelnek azok a gyárak, amelyeknek az ipájából a településközi megállapodás értelmében részesülne Dunaújváros. Az ipari park előzménye, hogy 2016-ban Orbán Viktor bejelentette: a Modern Városok Program keretében Dunaújváros építsen egy logisztikai ipari parkot a város szélén. Számunkra teljesen érthetetlen okokból az akkori fideszes városvezetés kijelentette, hogy a városban nincsen hely egy ilyen ipari parknak, de az indoklás szerint Iváncsán van megfelelő földterület, ezért valósuljon meg ott a projekt a dunaújvárosiak pénzéből. Ennek alapján van érvényes szerződésünk az ipa feléről Iváncsával is. Éves szinten itt is milliárdokról beszélünk.

 
Fotó: Németh Dániel

MN: A pénzen túl mivel járult hozzá Dunaújváros Rácalmás és Iváncsa területén az ipari fejlesztésekhez?

KG: A Hankook használja Dunaújváros csatorna- és vízhálózatát, a közlekedési infrastruktúráját, és az ott dolgozók többsége Dunaújvárosban él. Ebből is látszik, hogy nem a két szép szemünkért jár a Hankooknál termelt ipa, hanem azért, mert cserében szolgáltatunk valamit. A Hankook Dunaújváros miatt választotta ezt a területet, nyilván Rácalmás akkori vezetése sem véletlenül fogadta el az iparűzési adó megosztását. Gulyás Gergely úgy nyilatkozott a tervekről, hogy ezzel majd igazságosabb lesz a rendszer. Ha megnézzük a földrajzi adottságokat a térségben, akkor jól látszik, hogy olyan településeket hagytak ki ebből az övezetből – például Pusztaszabolcsot –, amelyeknél indokolt lenne, hogy része legyen az övezetnek és járjon nekik is ipa, mivel őket is érintik a fejlesztések negatív hatásai. Elég megemlíteni a megnövekedett forgalmat, a por- és zajszennyezést. Ebből is látszik, hogy ez nem gazdaságilag átgondolt lépés, hanem piti politikai bosszú Székesfehérvárról.

MN: Míg Dunaújvárost lehúzzák a listáról, és a gazdasági övezetben megtermelt ipából nem részesülhet, addig Rácalmás és Iváncsa mellett két új település került képbe: Adony és Kulcs. Mi indokolja ezt?

KG: Látni kell, hogy papíron ugyan vannak az említett települések között független településvezetők, de azok valójában kőkeményen a Fideszhez húznak. Kulcson fideszes a polgármester, ez alapján nem tudok másra, csak politikai indíttatású döntésre gondolni. Egyébként nem hiszem, hogy az iváncsaiakat tájékoztatták arról, hogy az ott megtermelt ipa nem közvetlenül hozzájuk, hanem Székesfehérvárra megy majd.

Dunaújváros vezetése egyébként nem fejlesztésellenes. Ha épül egy gyár, örüljünk neki, a befizetett adóból pedig fejlesszük a települést. Az Iváncsán épülő SK Innovation akkumulátorgyár jelenleg a legnagyobb zöldmezős beruházás Magyarországon. Az egész fejlesztési koncepciót azonban elhibázottnak tartom, ugyanis a Fejér megyei területfejlesztési koncepcióban az szerepel, hogy zöldmezős beruházások helyett a barnamezős beruházásokat kell preferálni a térségben. Az SK Innovation azonban 30 aranykoronás földterületekre épül – 10 aranykoronás besorolástól már élelmiszert lehetne termelni. Az elmúlt években a technológia fejlődésével viszont a dunaújvárosi vasmű területe egyre kisebb lett, ebből következik, hogy Dunaújváros rengeteg rozsdaövezeti területtel rendelkezik. Észrevehetetlenül el lehetett volna hozni Dunaújvárosba ezt az ipari parkot. Iváncsán jelenleg nincs ehhez megfelelő infrastruktúra, nincs tűzoltóság, ami szükséges eleme egy ilyen gyárnak, nincs mentőállomás és nincs elegendő munkásszálló sem. Dunaújvárosban ez mind adott lenne.

MN: Gulyás Gergely igazságosabb rendszerről beszélt a kiemelt gazdasági övezet okán. Mi volt eddig igazságtalan?

KG: Gulyás Gergely sok mindenről beszél, de vagy nem ismeri a helyi viszonyokat, a települések közötti megállapodásokat, ezáltal Dunaújváros érintettségét az ügyben, vagy egész egyszerűen hazudik, amikor azt mondja, hogy a város nem fog elszenvedni semmiféle hiányt, hiszen nem tartozik majd bele az övezetbe, ezáltal nem is lehet a várostól ipát elvonni. Egy miniszter esetében egyik variáció sem jó. Gulyás azzal érvel, hogy a jövőben több település részesül a szóban forgó övezetben megtermelt ipából, ami igazságos. De akkor miért maradnak ki a kedvezményezettek köréből olyan települések, amelyek földrajzilag indokolttá tennék a részesülést? Pusztaszabolcs mellett említhetném Ercsit is. Ercsiben ellenzéki a polgármester, Pusztaszabolcson pedig valódi független. Az egész tervezet a nem fideszes települések ellen szól, az élen Dunaújvárossal. Nézzük meg az érintett települések lakosságszámát: jelenleg 52 ezer ember lakos osztozik a pénzen, Gulyásék tervei szerint alig 15 ezer fog. Gyakorlatilag az történik, hogy a mi pénzünket veszik el, amit aztán a saját politikai támogatóik között osztanak szét. Hol igazságos ez?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.