Karácsony Gergely már tavalyi választási kampányában is gyakran egyensúlyozott az antiorbánista ellenzéki politikus és a nyugodt hangú városvezető szerepei között. Első főpolgármesteri éve a két hozzáállás folyamatos konfliktusáról szól, és ebben a játékban az sem mellékes tényező, hogy Karácsony mozgásterét – legalábbis pénzügyi értelemben – nagyrészt a központi hatalom jelöli ki. Az első hónapok tapogatózása és Karácsony néhány látványos gesztusa (megemelt végkielégítés és díszpolgári cím Tarlós Istvánnak) után mostanában inkább elmérgesedni látszik a kormány és a főpolgármester viszonya.
Miközben Karácsony Gergely Facebook-oldalán javában zajlott az első hivatali évében elért eredmények ismertetése, a főpolgármester meglehetősen borús hangulatú előadást tartott a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács október 7-i ülésén. Prezentációja szerint Budapest költségvetési helyzete olyannyira tarthatatlanná vált, hogy ha minden az eddigiek szerint megy tovább, az „2022-re likviditási hiányhoz, csődhöz vezethet”.
Kivéreztetve
Csak az idén 69 milliárdos költségvetési lyukat kell betömnie a Fővárosi Önkormányzatnak, ezt a nehéz mutatványt a lapzártánk után, október 28-án megtartott közgyűlésen módosítani tervezett költségvetés hivatott véghezvinni. A hatalmas hiányt egyrészt a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés, másrészt a kormányzati elvonások okozzák. Budapest iparűzésiadó-bevételei 2020-ban 35 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől, és a BKV jegyeladásai is 20 milliárddal kevesebbet hoztak a vártnál. Nem segített Karácsonyékon az sem, hogy a kormány a magasabb adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulás év közbeni emelésével 12 milliárd forinttal rövidítette meg a fővárost. A szolidaritási hozzájárulást egy képlet alapján fizetik a módosabb önkormányzatok, Budapest azonban Tarlós István alatt különleges bánásmódban részesült, és évente fixen 10 milliárdot fizetett. A kormány most a fővárost is bevonta a képlet alá, aminek következtében az idén 22, jövőre 36 milliárdos kötelezettsége keletkezik Budapestnek, így Karácsony szerint a központi költségvetés nettó befizetői lesznek (hiszen 2021-ben a 36 milliárdos hozzájárulással szemben csak 20 milliárd forint normatív támogatást kapnak az államtól).
A prezentáció alapvetésként kezeli, hogy a következő években a fejlesztésekre betervezett saját forrásokat a működés finanszírozására használja fel az önkormányzat, így fejleszteni csak hitelből, kormányzati támogatásból vagy közvetlen uniós forrásokból tudnak. Balogh Samu, Karácsony kabinetfőnöke a 24.hu-nak azt mondta, önerőből jelenleg nem képesek nagyobb volumenű beruházást finanszírozni annál, ami a Haller utca–Soroksári út kereszteződésénél jelenleg is folyamatban van: itt egy 40 méteres villamossín-kapcsolatot kell kiépíteni 1,8 milliárd forintból. Ez a főváros pénzügyi mozgásterének maximuma, igaz, Balogh Samu szerint már egy kis „sárga festékkel” is sokat el lehet érni a közlekedésszervezésben.
| ||
Valószínűleg tényleg a sárga festékre, az új kerékpársávok kijelölésére fognak a legtöbben emlékezni Karácsony Gergely főpolgármesterként eltöltött első évéből. A járvány adta lehetőséget kihasználva az önkormányzat a Bartók Béla úton, a Tétényi úton, a Baross utcában, a Nagykörúton, az Üllői úton és a Villányi úton alakított ki ideiglenes kerékpársávokat, és a legtöbb helyen ezeket véglegesítették is. A Nagykörút Blaha Lujza tér és Boráros tér közötti szakaszán ugyanakkor az autósok is visszakapták a két sávot, kerékpársáv itt a korábbi parkolósávból lett, illetve néhány ponton a járdára kényszerültek a biciklisek. A kompromisszumos megoldást rengeteg bírálat érte, bár azt a Kerékpárosklub is elismerte, hogy „még mindig jobb a Nagykörúton biciklivel közlekedni, mint egy éve”. Karácsony Gergely nagyobb ívű közlekedési ígéreteiből – közlekedési alapjövedelem, dugódíj – még nem sok konkrétum látszik, persze ezeket eleve hosszabb távú projektekként képzelték el, a dugódíj halogatására pedig kézenfekvő kifogás, hogy az Országgyűlés jelenleg törvénnyel tiltja a bevezetését. Karácsony egyelőre az üzemeltetés kiszervezésének megtiltásával és az automaták számának csökkentésével próbálja fehéríteni a fizetős parkolást Budapesten; arról pedig nincs hír, hogy miként halad a kerületi parkolási rendszerek egységesítése.
Pénz híján a főpolgármester elsősorban a politikai tőkéjére támaszkodhat, és ezt az első évben nem is használta ügyetlenül. Jóllehet Gulyás Gergely az önkormányzati választási kampányban még azzal fenyegetőzött, hogy ha Karácsony nyer, érvényét veszti Orbán Viktor és Tarlós István 2018-as megállapodása, a kormány eddig nem szegte meg a dokumentum azon pontját, mely szerint nem kezdhet olyan beruházásba Budapesten, amelyet az önkormányzat kifejezetten ellenez. Karácsony az atlétikai stadion építéséhez adott hozzájárulásáért cserébe kialkudott 50 milliárd forintot a kormánytól, a pénzt öt év alatt budapesti egészségfejlesztésre lehet fordítani. A főpolgármester szerint ezzel teljesült az a kampányígérete, hogy addig nem épülhet új stadion Budapesten, amíg nem lesz minden kerületben CT-berendezés – ez azonban csak megszorításokkal igaz, mert a pénzt nem új gépek vásárlására fordítják (ennek a szakértők szerint nem lenne túl sok értelme), hanem a központi teljesítmény-volumenkorlát feletti vizsgálatokat finanszíroznak belőle, első körben több mint 31 ezer CT- és közel 10 ezer MR-vizsgálatot. Az 50 milliárd első részletéből továbbá orvosieszköz-fejlesztésre és épületfelújításra költhetnek a kerületek. A stadionügy mellett a Karácsony által sokat támadott másik beruházás a Liget-projekt; itt a főváros azokat az építkezéseket blokkolja, amelyek még nincsenek előrehaladott stádiumban, így az új Nemzeti Galériát, az Innováció Házát és a Városligeti Színházat. Ezeket a kormány nem is kezdte el, ám ettől még állóháború van a két fél között: a főváros szeptember 30-án az építési szabályzat módosításával az új épületek felhúzásának még a lehetőségét is szerette volna megakadályozni, a kormány azonban ennek elébe vágott egy rendelettel, amely rögzítette a tervezett épületek helyét.
Mindig háború
A Lánchíd felújításánál és a Biodóm-projektnél Karácsony azzal szembesült, hogy ellenzéki városvezetés idején a kormány nem tűri olyan jól a költségek elszállását, mint amikor saját emberük van nyeregben. A Lánchíd felújítására eredetileg Tarlósék írtak ki közbeszerzést tavaly nyáron, de a tervezett 23 milliárdos költség helyett 34 milliárd volt a legolcsóbb ajánlat. Ennyi pénze nincs az önkormányzatnak, a kormány pedig a korábban odaígért 6 milliárdnál többel nem hajlandó beszállni. A főváros végül azután írta ki újból a közbeszerzést, hogy csökkentették a projekt tartalmát – kivették belőle a Váralagút felújítását –, egyelőre várnak arra, hogy a kormány ezzel a feltétellel is elutalja-e a 6 milliárdot. A Biodómnál még jobban elszabadultak a költségek, az új fővárosi vezetés szeptemberben lezárt vizsgálata szerint hiába adott már a kormány 43,7 milliárdot, további 16,4 kellene a projekt befejezéséhez. Az önkormányzat ebből 5,4-et tud előteremteni, további 5,6 milliárdot csoportosítanának át a Hermina Garázsra szánt támogatásból, a maradék 5 milliárdot pedig a kormánytól várják – amely az utolsó hírek szerint inkább maga fejezné be a Biodóm-beruházást.
A legkomolyabb szimbolikus csatát az első évben a budapesti színházakért vívta Karácsony a kormánnyal. Itt beváltotta azt az ígéretét is, hogy ha kell, utcára vonul Budapest érdekeiért, decemberben ugyanis részt vett a szabad színházakért rendezett Madách téri tüntetésen (és múlt hónapban beállt az SZFE-s hallgatók élőláncába is). A színházak ügyében aztán áprilisban kompromisszumot kötött a kormánnyal a főpolgármester: a Katona József Színházat, a Radnótit, az Örkényt és a Trafót a továbbiakban egyedül a főváros finanszírozza, így az igazgatói kinevezések joga is az önkormányzatnál maradt. A többi budapesti színház működtetője a kormány lett, a megállapodás szerint a vezetők felett ezentúl Kásler miniszter gyakorolja a munkáltatói jogokat, azzal a megkötéssel, hogy a Vígszínház élére csak Karácsony egyetértésével nevezhet ki vezetőt (ez azóta meg is történt, Rudolf Péter lett az igazgató). A megállapodás aláírását majdnem megakadályozta, hogy a Szabad Tér Színház élére a főváros – DK-s nyomásra – nem akarta kinevezni Bán Teodórát. A megoldás az lett, hogy kettéválasztották a színházat, a margitszigeti színpadot Bán Teodóra, a városmajorit a DK által támogatott Benkő Nóra kapta.
Ahogy a beruházásoknál vagy a színházaknál, úgy a járvány elleni védekezésben is a kormánynál van a kasszakulcs, ráadásul náluk futnak össze az aktuális járványügyi információk is. Mindez nem akadályozta a Fideszt abban, hogy tavasszal megpróbálja Karácsony Gergelyre tolni a felelősséget a Pesti úti idősotthonban történt tömeges fertőzésért. Karácsony a kormánypropagandát nem ellensúlyozhatta, de legalább a saját szimpatizánsai számára hiteles ellennarratívát rakott le azzal, hogy valójában a kórházakban szabadult el a járvány, és a kormány hibája, hogy tesztelés nélkül visszaengedte az otthonba a kórházban ápolt időseket. A főváros egyébiránt 40 ezer koronavírustesztet, 1,5 millió sebészi és 250 ezer FFP2-típusú maszkot szerzett be saját intézményei számára, kommunikációs szempontból pedig az jelentette a legfőbb fegyvertényt Karácsony számára, hogy a maszkviselési előírásokkal mindkét hullámban megelőzte a kormányt: áprilisban a tömegközlekedésen és a boltokban, szeptemberben a mozikban, színházakban, hangversenytermekben tette kötelezővé a maszkviselést. Később mindkét intézkedést országos szintre emelte a kormány.
Az önkormányzati választások óta eltelt év fontos kormányzati lépése volt, hogy januárban létrehozták a Budapesti Fejlesztési Központot. A Fürjes Balázs államtitkár felügyelete alatt álló intézmény vezetésével Vitézy Dávidot bízták meg. A központ felállításával Orbán némileg el is távolította magától a Budapest-problémát: a fővárosi vezetéssel többnyire Fürjes, Vitézy vagy Gulyás Gergely egyeztet a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, bár két alkalommal a kormányülésre is meghívták Karácsonyt.
A főpolgármester és a kormány viszonyát érezhetően meghatározza az, hogy a Fideszben számolnak Karácsony lehetséges miniszterelnök-jelöltségével. A főpolgármester állítja, hogy nincsenek ilyen ambíciói, az országos politikában azonban aktív maradt: nemrég újraválasztották a Párbeszéd társelnökének, a tiszaújvárosi időközi választás előtt pedig személyesen kampányolt az ellenzéki jelölt, Bíró László mellett. Az biztos, hogy miniszterelnök-jelöltként Karácsony nehezebben tudna alkudozni a kormánnyal Budapestről, de persze eljuthat egy olyan pontra is, amikor úgy érzi, nincs veszítenivalója. A közfejlesztési tanács október 15-i ülésére a főpolgármester egyebek mellett a Biodóm-üggyel és a költségvetési mozgástér bővítésével készült. Azt szerette volna elérni, hogy a kormány vagy engedjen a Budapestre kivetett szolidaritási hozzájárulásból, vagy járuljon hozzá, hogy a főváros ideiglenesen, a válság által kevésbé érintett szektorokban 0,5 százalékponttal megemelje az iparűzési adót. Karácsony javaslatait elutasította a kormány, viszont felajánlották, hogy maguk valósítanak meg, illetve fejeznek be bizonyos fejlesztéseket (például a Biodómét). Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy háttérbeszélgetésen azt mondta, írásos ajánlatot nem kaptak, így nem tudják, mely projektekre vonatkozna a felvetés, és egyelőre azt sem értik, pontosan mit jelentene a gyakorlatban a fejlesztések kormányzati „átvétele.” Karácsony Facebook-bejegyzésében ezt így komentálta: „Próbálják csökkenteni az ellenzéki önkormányzatok mozgásterét, a cselekvőképességünket, hogy aztán ujjal mutogathassanak és mantrázhassák: al-kal-mat-la-nok. A gond ezzel az, hogy valójá́ban az önkormányzatiságot mint olyat támadják.”
