A CEU elüldözése volt a könyvégetés, az MTA megregulázása a könyvtár elégetése

  • narancs.hu
  • 2018. június 16.

Belpol

„Volt már példa hasonló intézkedésre, 1949-ben Gerő Ernő vezetésével és közbenjárására az akadémikusok majdnem kétharmadát kirúgták.”

„Elfogadhatatlan az irány és a módszer is, ahogyan a kormány állami felügyelet alá akarja vonni a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA)” – közölte Szabó Szabolcs, az LMP-frakció tagja szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus szerint a kormány egyeztetésre lehetőséget sem adva akar törvényt módosítani és elfogadtatni egy olyan költségvetési törvényt, amely az Akadémia költségvetésének jelentős részét, mintegy 28 milliárd forintot direkt kormányzati befolyás alá vonna.

Az MTA elnöke szerint nincs garancia arra, hogy megőrizhetik az Akadémia és a tudományos élet függetlenségét

Lovász László sajnálatosnak nevezte, hogy a tervezet megjelenése előtt nem egyeztettek az MTA vezetésével. Rendkívüli közgyűlést hívott össze az MTA péntek reggelre, miután csütörtökön kiderült a 2019-es költségvetés tervezete, miszerint a Magyar Tudományos Akadémiától az újonnan létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz sorolná át az MTA kutatóintézeteinek költségvetését.

Szabó azt is mondta az MTI tudósítása szerint, hogy

elfogadhatatlan az a szemléletmód is, hogy államosítani akarják MTA egy részét és az ott folyó kutatást, hiszen „ez szembemegy a kutatás szabadságának elvével, amely egy normális országban működni szokott”

Szabó szerint korábban a CEU elüldözését könyvégetéshez hasonlította, most az MTA „megregulázását” a könyvtár elégetésének tekinti. „Volt már példa hasonló intézkedésre, 1949-ben Gerő Ernő vezetésével és közbenjárására az akadémikusok majdnem kétharmadát kirúgták”  – mondta a politikus.

Szabó közölte, hogy az LMP-frakció semmilyen költségvetést és törvénymódosítást nem fog megszavazni, amely az Akadémia függetlenséget támadja. Egyetértenek az Akadémia vezetésével, amely

azt kéri a kormánytól, hogy vonja vissza ezeket a javaslatokat,

és felajánlják nekik támogatásukat a szabadságukért vívott küzdelemben.

Figyelmébe ajánljuk

A felcsúti gyerek lehetetlen küldetése

A miniszterelnöknek minden korábbinál nagyobb szüksége van arra, hogy megtartsa a két és fél-hárommilliós bázisát. Ehhez úgy kellene nyitnia a szélsőjobb felé, hogy a kormány rasszizmus ellen hirdetett „zéró toleranicája” ne veszítse hitelét – ha volt neki ilyenje egyáltalán. Ez nyilvánvalóan nem fog menni. 

 

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.