A CEU elüldözése volt a könyvégetés, az MTA megregulázása a könyvtár elégetése

  • narancs.hu
  • 2018. június 16.

Belpol

„Volt már példa hasonló intézkedésre, 1949-ben Gerő Ernő vezetésével és közbenjárására az akadémikusok majdnem kétharmadát kirúgták.”

„Elfogadhatatlan az irány és a módszer is, ahogyan a kormány állami felügyelet alá akarja vonni a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA)” – közölte Szabó Szabolcs, az LMP-frakció tagja szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus szerint a kormány egyeztetésre lehetőséget sem adva akar törvényt módosítani és elfogadtatni egy olyan költségvetési törvényt, amely az Akadémia költségvetésének jelentős részét, mintegy 28 milliárd forintot direkt kormányzati befolyás alá vonna.

Az MTA elnöke szerint nincs garancia arra, hogy megőrizhetik az Akadémia és a tudományos élet függetlenségét

Lovász László sajnálatosnak nevezte, hogy a tervezet megjelenése előtt nem egyeztettek az MTA vezetésével. Rendkívüli közgyűlést hívott össze az MTA péntek reggelre, miután csütörtökön kiderült a 2019-es költségvetés tervezete, miszerint a Magyar Tudományos Akadémiától az újonnan létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz sorolná át az MTA kutatóintézeteinek költségvetését.

Szabó azt is mondta az MTI tudósítása szerint, hogy

elfogadhatatlan az a szemléletmód is, hogy államosítani akarják MTA egy részét és az ott folyó kutatást, hiszen „ez szembemegy a kutatás szabadságának elvével, amely egy normális országban működni szokott”

Szabó szerint korábban a CEU elüldözését könyvégetéshez hasonlította, most az MTA „megregulázását” a könyvtár elégetésének tekinti. „Volt már példa hasonló intézkedésre, 1949-ben Gerő Ernő vezetésével és közbenjárására az akadémikusok majdnem kétharmadát kirúgták”  – mondta a politikus.

Szabó közölte, hogy az LMP-frakció semmilyen költségvetést és törvénymódosítást nem fog megszavazni, amely az Akadémia függetlenséget támadja. Egyetértenek az Akadémia vezetésével, amely

azt kéri a kormánytól, hogy vonja vissza ezeket a javaslatokat,

és felajánlják nekik támogatásukat a szabadságukért vívott küzdelemben.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.