Karácsony Gergely: A kormány arra készül, hogy kiretusálja Nagy Imrét a történelemkönyvekből

  • narancs.hu
  • 2018. június 16.

Belpol

Elvégre Schmidt Mária is megmondta: „Nagy Imre nem volt hős”.

Egyaránt Nagy Imre szellemi örökösének nevezte pártját Hiller István, az MSZP választmányi elnöke és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, miután szombaton, kivégzésének hatvanadik évfordulóján, megkoszorúzták az egykori miniszterelnök szobrát Budapest belvárosában.

false

 

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Karácsony keserédes évfordulóról beszélt, szerinte ugyanis az 1956 után eltiporni akart szellem 1989-ben feltámadt, mert „újra hittünk abban, hogy Magyarországon szabadság lesz, és újra köztársaságban élhetünk”. Karácsony azt mondta, „a zsarnokság újra és újra feléledő erőivel szemben újra meg kell védenünk a köztársaságot és a szabadságot”. A társelnök arról is beszélt, hogy a kormány arra készül, hogy Nagy Imrét kiretusálja a történelemkönyvekből, a Fidesz pedig elvitetné az országház tőszomszédságából a szobrát. Szerinte ezt azt jelenti, hogy „tulajdonképpen Nagy Imre szellemét is el akarják távolítani”. Elmondta, éppen ő volt az egyetlen 20. századi politikus, akit minden magyar polgár a történelem jó oldalára sorol. Így szerinte ha a cél az volna, hogy a történelem egybeforrassza a magyarokat, akkor Nagy Imre az egyik alkalmas személy volna erre.

Hiller István az eseményen arról beszélt, hogy a mai hatalom törekvése ellenkezik 1989 szellemiségével, „itt arról van szó, hogy Nagy Imrét akarják arrébb tenni a magyar történelemből. „Ha a politika hadat üzen a tudománynak, ideig-óráig uralkodhat rajta, de még soha, soha nem győzedelmeskedett felette” – jelentette ki a szocialista párt politikus.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.