A régebben még az iszlámot éltető Orbán szerint most már csínján kell bánni az iszlámmal

  • narancs.hu
  • 2018. június 16.

Belpol

Ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem amit teszek.

Orbán Viktor is részt vett Helmut Kohl egykori német kancellár halálának első évfordulóján rendezett tanácskozáson, ahol megnyilvánult azokról a témákról, amelyekről volt ún. gondolata.

A miniszterelnök az MTI beszámolója szerint a rendezvényen azt mondta, Magyarország tisztában van saját erejével, súlyával és feladatával, és nem vágyik európai politikai szerepre. De szerinte ő és az ország tud segíteni a közös európai politikai kérdésekben, ha valaki ezt kéri. Adott azonban egy kéretlen tanácsot is: azt tanácsolta, mindenki bánjon csínján azzal, hogy az iszlám bármely európai ország része lenne. Ez a kijelentés csak azért érdekes, mert Orbán három éve az alábbi szavakkal köszöntötte az egyiptomi elnököt, Abdel Fattah el-Szíszit:

Mi hiszünk abban, hogy a kultúrák közötti különbözőség a Jóisten adománya, maga a sokszínűség, amit tiszteletben kell tartani, ezért amikor egy másik országról, egy másik kultúrához, mondjuk, az iszlám kultúrához tartozó országról beszélünk, akkor mindig a tisztelet hangján beszélünk. (…) Azért is különleges vendéget fogadtunk ma, hiszen ő az iszlám világból érkezett, és Európában ma nagyon sok helyen az iszlámtól félnek, sőt van, ahol ellenségnek is tekintik. Magyarország nem ilyen ország. Magyarország az iszlámot az emberiség egyik nagy szellemi és lelki alkotásának tekinti, amely sok százmillió embert segít hozzá, hogy az emberi élet létezésének magasabb értelméhez eljuthasson.”

Orbán a mostanti rendezvényen beszélt arról is, hogy szerinte az Európai Unió még gazdag, de már gyenge, és elmondta, amit ilyenkor mindig meg szokott jegyezni, vagyis hogy erős nemzetállamokra van szükség.

Borítókép: MTI/Szecsődi Balázs

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.