„A civilellenes hadjárat sosem fejeződött be” – Móra Veronika az Ökotárs pályázati pénzeiről és a hazai civil szféra állapotáról

Belpol

Megkerüli a kormányt, vagy másról van szó, amikor az EU 1,4 milliárd forintot juttat az Ökotárs Alapítványnak? A civil szféra helyzetéről, mozgásteréről, a pályázatok menetéről és profiljáról kérdeztük Móra Veronikát, az Ökotárs igazgatóját.

magyarnarancs.hu: Az Ökotárs Alapítvány fogja szétosztani az Európai Bizottság pályázati pénzeit. Milyen pénzről van szó?

Móra Veronika: Az Európai Bizottság évek óta működtet saját pályázati programokat, amikhez civilek is hozzáférhetnek, például a környezetvédelem, kutatás-fejlesztés vagy kultúra területén. Olyan programok is voltak, amelyek kifejezetten a demokráciával, jogállamisággal és aktív állampolgársággal kapcsolatos témakörökre vonatkoztak. Az az újdonság, hogy a jelenlegi költségvetési ciklusban ez utóbbiakat egyetlen programban vonták össze, ami a „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” elnevezést kapta. Új eleme, hogy egy olyan felhívás is szerepel a többi között, ami nem közvetlenül projekttámogatásra irányul, hanem arra, hogy kiválasztott közvetítő szervezeteken keresztül kisebb támogatások kerüljenek az Európai Bizottságtól országos vagy helyi civil szervezetekhez.

magyarnarancs.hu: Miért volt erre szükség?

MV: Sokszor felmerült a Bizottság által hirdetett pályázatok kapcsán az a kritika, hogy csak a nagy nemzetközi konzorciumok számára hozzáférhetők, mert súlyos adminisztratív és pénzügyi terhekkel járnak. Ezért volt szükség olyan közvetítőkre, mint az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium, amelynek további tagjai az Autonómia Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország és a Közösségfejlesztők Egyesülete. Ez a pályázati felhívás az Európai Unió 27 tagállama számára elérhető volt, márciusban kellett pályázni, és 15 másik civil szervezettel vagy szervezeti konzorciummal együtt nyertünk. Vannak köztük nemzetközi alapítványok, és vannak olyanok, mint mi, akik egy országban működünk.

magyarnarancs.hu: Itthonról úgy tűnhet, Brüsszel kicselezi a civilek ellen harcoló kormányt, amikor az állam megkerülésével, közvetlenül a szervezeteknek juttat pénzt. Hiszen Orbánéknak még a norvégokkal is sikerült összerúgni a patkót a Norvég Alap ügyében. Mégsem így van?

MV: Valójában nem cselezi ki Magyarországot az EU, a kettőnek nincs köze egymáshoz. Ahogy említettem, a pályázat létrehozásának egyik oka a Bizottságot érő kritikákban keresendő, a másik pedig az EU-s értékek fontosságában. Mi azért pályáztunk, mert mi is osztjuk ezeket az értékeket, és lényegesnek tartjuk, hogy a civil szervezetek minél többet tegyenek a társadalmi jólét érdekében. Ehhez minden józanul gondolkodó, a magyar társadalom boldogulását szem előtt tartó embernek csatlakoznia kellene.

magyarnarancs.hu: Sok helyen, kissé félrevezetően, arról írtak, hogy milliárdok kerülnek Önökhöz. Végül mennyi az annyi?

MV: 4 millió eurót, a maximálisan igényelhető támogatást kaptuk meg, a program hároméves. Ez a pénz 1,4 milliárd forintban, és a túlnyomó részét szétosztjuk, a többit kapacitásfejlesztésre és az egész program működtetésére költjük. Szeretnénk minél hamarabb megjelentetni a pályázatokat a honlapunkon, kiválasztani, bírálni, leszerződni, mert három év alatt a támogatott projekteknek be kell fejeződniük, nekünk pedig ellenőriznünk is kell azokat. A tervezett négyféle pályázatból kettő jelenik meg most januárban: az egyik a nagyobb, országos vagy regionális szervezeteknek szól, a másik a kisebb vidékieknek. Mindkettő legfeljebb kétéves program lesz, várhatóan március végi beadással, júniusi elbírálással. A hosszú projektek mellett lesz egy folyamatosan nyitva álló kiírás is, amire kurrens ügyekre, problémákra reagáló kisebb pályázatokat lehet beadni, és amelyek elbírálása is gyorsan, havonta, kéthavonta történik majd.

magyarnarancs.hu: Mivel foglalkozik az a szervezet, ami pályázhat Önöknél?

MV: Az Európai Bizottság felhívásában az szerepel, hogy a civil szervezetek támogatása révén az európai jogok és értékek védelméhez és népszerűsítéséhez szeretnének hozzájárulni. Ezeket a jogokat és értékeket az uniós alapszerződés kettes cikkelye és az Alapjogi Charta tartalmazza olyan kulcsszavak mentén, mint a demokrácia és a jogállamiság, az emberi méltóság és emberi jogok védelme, a szolidaritás növelése.

magyarnarancs.hu: Mi garantálja, hogy jól költik el a pénzt?

MV: Szorosan követjük a pályázatokat. A pályázók rendszeres időközönként kötelesek beszámolni nekünk előrehaladásukról, eredményeikről, de nem pusztán inspekciót végzünk, hanem a felmerülő problémákban is segítünk. Rugalmasak vagyunk, a célunk a közös siker. De rigorózusan ellenőrizzük is a pályázatokat, hiszen nekünk is be kell számolnunk az Európai Bizottságnak.

 
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója
Fotó: Lucie Brezinova

magyarnarancs.hu: A kormányzat rendszeresen nevezi a Soros-hálózat részének és támadja a civil szervezeteket. Milyen állapotban van ma a szféra?

MV: Ehhez a kérdéshez a Civil Fenntarthatósági Indexet hívnám segítségül, ami 25 éve elemzi és jelzi a közép-kelet-európai civil szervezetek helyzetét. Ennek Magyarországra vonatkozó fejezetét a mi alapítványunk külső szakértők bevonásával állítja össze; azt tapasztaltuk, hogy az index értékei lassan, de biztosan romlanak: 2014-15-ben, valamint 2017-ben jelentősebben, de a 2021-es pontszámok sem jók, a térségben csak Szerbia áll mögöttünk.

magyarnarancs.hu: Mi ennek az oka?

MV: Többet is lehet említeni: a közelmúltban egyik nyilvánvalóan a közélet befolyásolására alkalmas szervezetekről szóló törvény elfogadása, a másik a Norvég Alap elveszítése, a harmadik pedig a gazdasági válság.

magyarnarancs.hu: A 2017-ben hozott „civiltörvényt” végül EU-s nyomásra eltörölték tavaly, viszont életben van az, amit említett, a közélet befolyásolására alkalmas szervezetekről szóló törvény.

MV: Ez arról rendelkezik, hogy azok a szervezetek, amelyeknek az éves bevétele meghaladja a 20 millió forintot, kötelesek adatokat szolgáltatni az Állami Számvevőszéknek. Könnyű belátni, hogy bármilyen szervezet, aminek van mondjuk három alkalmazottja, már ebbe a kategóriába esik.

magyarnarancs.hu: Megvalósul a törvény a gyakorlatban?

MV: Eddig mindössze annyi történt, hogy május végén, az éves beszámolási időszak kellős közepén adatbekérést kaptunk az ÁSZ-tól sok más szervezettel együtt. Több ezer szervezet esik az imént említett kategóriába.

magyarnarancs.hu: A Norvég Alap 77 milliárd forintjából mindössze 4 jutott volna a civil szervezeteknek. Ez csak töredéke annak, amivel a Megafon, a CÖF és hasonló vagy ezekhez köthető álcivil szervezetek gazdálkodnak; magyarán, könnyen előznek. Miért tartottak mégis ennyire ettől a juttatástól?

MV: Nem szeretnék spekulálni, erről őket kellene megkérdezni. A kormányzati kommunikáció évek óta úgy beszél a civil szervezetekről, hogy vannak jók és vannak rosszak. Egyben ki is jelöli, milyen képe van a szervezetek társadalmi szerepéről: oszthatnak ebédet, működtethetnek sportklubot, de ha ezeken túllépnek, és felemelik a hangjukat bizonyos társadalmi csoportok érdekében vagy kritizálják a kormányt, akkor rögtön a másik kategóriába kerülnek.

magyarnarancs.hu: Számítanak újabb civilellenes hadjáratra?

MV: Az utóbbi években ezek hol intenzívebben zajlottak, hol lanyhultak, de egészen sosem fejeződtek be. Bármit el tudok képzelni – és az ellenkezőjét is.

magyarnarancs.hu: Megeshet, hogy megint rendőrök várják az alapítvány irodájánál, mint 2014-ben?

MV: Ki tudja? Ne legyen így.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk