A nemrég benyújtott költségvetést módosító törvényjavaslatban – amelyet megelőzött egy rendeletileg összetákolt verzió is december 30-án – kitüntetett kifejezés a család. Összesen ötvennégy alkalommal említi a szöveg valamilyen összetételben. A több mint 160 oldalas dokumentumban külön fejezetet kapott a családbarát intézkedések bemutatása. Ezek szerint mindösszesen 3357 milliárd forintot szán a kormány az idén családtámogatásra, kedvezményre és mindenféle és fajta juttatásra. Elképesztő összeg. Vagyis elképesztő összeg?
Fogalmam sincs. Ilyen kimutatás ugyanis korábban nem szerepelt a költségvetési törvényekben, vagyis egyszerűen nincs mivel összehasonlítani. Csak a nagyságrendek kedvéért: oktatásra 2500, egészségügyre 2600 milliárd forintot szán az idén a kormány, öregségi nyugdíjakra pedig nagyjából 4600 milliárd forintot. Tehát mondhatjuk, hogy sok pénz ez a 3357.
Hogy jött ki?
Érdekes azonban szétbontani, miből is áll. Ide tartoznak a járadékok, juttatások, mint a családi pótlék (aminek az összegét 2008 óta nem emelte a kormány), a gyes, a gyed, a csed vagy az anyasági támogatás. Ezek együtt 870 milliárd forintot tesznek ki. Emellett családpolitikai intézkedések közé sorolja a kormány a nők 40 programot is, ami valójában korengedményes nyugdíj, nem sok köze van a gyerekneveléshez – persze a központi kommunikáció szerint igen. Ez így már 1310 milliárd forint. Családpolitikai intézkedésnek számolja a költségvetés az önkormányzatok számára óvodai, bölcsődei és gyermekétkeztetési feladatellátásra kifizetett összegeket. Ezekkel együtt már 1700 milliárd forintnál járunk.
A családpolitikai fejezetben helyet kapott néhány olyan tétel, ami eddig is megvolt, csak épp nem volt megcímkézve. Ilyen a szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása, ebből a családpolitikával összefüggő terület kiadása 36 milliárd forint a szöveg szerint, a teljes összeg 229 milliárd. Ez a sor a december 30-án benyújtott költségvetési rendeletben még nem volt külön szedve, de most fontos volt ezt is megtenni, de nehéz mit kezdeni azzal, hogy ebből most hirtelen 36 milliárd forint nevesítve lett. Hasonló a helyezt a köznevelési célú humánszolgálattal, ami december végén még csak egyszerűen 363 milliárd forint volt, most meg hirtelen ki lett belőle szedve az óvodai ellátás 36 milliárddal. A járási szociális feladatok ellátása előirányzatból is a családpolitikai fejezetbe lett csoportosítva 68 milliárd forint. És a táppénz fizetésre elkülönített összegből is lecsípett a kormány 10,2 milliárdot, ezek szerint pont ennyi a családpolitikai indíttatású rész belőle.
Az egy dolog, hogy ennek így nem sok értelme van, az meg a másik, hogy ez a nagyjából 1700 milliárd forint mind olyan kiadás, ami kötelező feladatokhoz kapcsolódik.
Ezeket a tételeket olyan összefüggésben említeni, hogy bezzeg mi mennyit költünk a gyerekekre, félrevezető lehet. Főleg olyan érvelésben, hogy sokkal többet költünk a családok védelmére, mint a baloldali kormányok – Zsigó Róbert családokért felelős államtitkár tett ilyen nyilatkozatot tavaly augusztusban. Természetesen többet költ a kormány most, mint tíz éve, hiszen a juttatások egy része – gyes, gyed, csed – a minimálbérhez, átlagbérhez kötődik, vagyis szükségszerűen évről évre emelkedik az összege. Egyébiránt pedig a családi pótlék kifizetésében semmi védelmi attitűd nincs, ez jogszabályi előírás.
Kedvezmények porlasztva
A kormány a családpolitikai fejezetbe sorolta a kedvezményeket is, itt a legnagyobb tétel a családi adóalapkedvezmény. Ez az idén 323 milliárd forint lesz, plusz 52 milliárd forint járulékkedvezmény, hiszen akinek nincs elég jövedelemadója, az a fennmaradó részt az egyéni járulékokból is igénybe veheti. Jól látszik egyébként, hogy ha csak az adóból lehetne érvényesíteni a kedvezményt, jelentős összeg ragadna benn. Ide tartozik még a 25 év alattiak adómentessége, a 30 alatti anyák részbeni adómentessége, a négygyerekes anyák adómentessége és az illetékkedvezmények, mentességek. Mindösszesen 658 milliárd forint.
Ebből a körből a több mint tíz éve bevezetett kedvezmény mellett a négygyerekes anyák és a 30 év alatti anyák kedvezménye számít valamennyire újdonságnak. Előbbi 35, utóbbi 5 milliárd forintot jelent 2023-ban.
A 25 év alattiak jövedelemadó-mentessége semmiképp nem tekinthető családpolitikai intézkedésnek, hiszen ez annak a 25 év alattinak is jár, aki egyedül él és ezen nem is kíván változtatni. Semmilyen családalapítást, gyermekvállalást ösztönző hatása nincs, ehhez képest 170 milliárd forintot jelent 2023-ban.
A családi adókedvezmény alaposan elinflálódott az utóbbi években, hiszen ez fix összegű és nem százalékos kedvezmény. 2011-ben a 99 ezer forint kedvezmény három gyerek után jelentősnek számított, hiszen akkor 159 ezer forint volt a bruttó medián bér. Ki se lehetett kihasználni a teljes kedvezményt – a járulékokra évekkel később lett kiterjesztve. A medián bér 2021-ben viszont már 350 ezer forint volt, vagyis a 99 ezer forint adókedvezmény feleannyit sem ér már, mint annak bevezetésekor. Az egy gyerek után járó tízezer forint fel sem tűnik, a két gyerek után járó negyvenezer forint pedig nem oszt nem szoroz átlagos jövedelem mellett.
Sok megy, kevés jön
Az egész fejezetből az a tétel, ami nem tíz éve lett kitalálva, és valóban a gyerekeseket támogatja (most mindegy, hogy miként és hogy van-e hatása), mindösszesen 580 milliárd forint.
Ide tartozik a lakástámogatás, a babaváró hitel és néhány sallang. A babaváró az idén még biztosan megmarad, az 178 milliárd forintot szán erre a kormány.
A lakástámogatási programok keretét azonban alaposan megvágják. Tavaly 635 milliárd forintot tett ki a program, az idén viszont már csak 382 milliárd forintra tervezte a kormány. Ez azonban még nem a vége, hiszen a következő években is egyre karcsúbb lesz a támogatás: jövőre 254, majd 238 milliárd, 2025-ben pedig már csak 233 milliárd forint szerepel ezen a soron – vagyis nem elinflálja a támogatást a kormány, hanem nominálisan is csökkenti. Vagyis kedvezmények fognak megszűnni. Hogy mi mindent vezet még ki a kormány az otthonfelújítási program mellett, egyelőre nem tudni, de az biztos, hogy a választási osztogatás után pár évvel már 400 milliárd forinttal lesz karcsúbb a program.
Ebben az a kellemetlen, hogy a lakástámogatási rendszer a kormány számára mindig is családpolitikai kérdés és nem szociálpolitikai probléma volt, és az a kormány, amelyik családbarátként hirdeti magát, most hallgat arról, hogy milyen lakástámogatási programokat tervez megszüntetni. Helyette azt reklámozza inkább, hogy a 30 alatti nők adókedvezményére ötmilliárd forintot különít el.
Vannak még hasonló nagyságrendű tételek – e tekintetben a 220 millió forint anyatejprogram viszi a prímet, mert ez külön sort kapott, miközben a csok és falusi csok be lett szórva a lakástámogatási sorba és kész. Néhány milliárd forintot kitevő programokat nevesített a kormány, talán mert ezt jól lehet kommunikálni. Így tudjuk, hogy tízmilliárd forint jut diákhitel-támogatásra – itt is felmerül, hogy miért került ez a családpolitika fejezetbe, hiszen a családi pótlék nem a diplomáig jár. A nagycsaládosok hétszemélyesautó-vásárlásánál legalább ilyen kérdés nem merül fel, erre az idén még jut kétmilliárd forint. Ugyanennyit szán a kormány a fiatalok jogosítványszerzésére is, de a nyelvvizsga megszerzését is támogatja mindösszesen egymilliárd forinttal. Ha nem törölte volna el a kormány a diplomához a kötelező nyelvvizsgát, ez a gesztus még talán érthető is lenne.
Összességében valamennyit költ a családokra a kormány 2023-ban is. Hogy ez sok vagy kevés, nem lehet megmondani. Az világos, hogy nagyot szerettek volna gurítani, így minden fillért becsatornáztak ebbe a fejezetbe – ami csak marketingfogás, mert magában a törvényben nincs ilyen rész, nincs ilyen cím és nem is volt. Így nem is ellenőrizhető. Sem az, hogy tényleg ennyit költenek és pont ezekre a célokra, sem pedig az, hogy ez több vagy kevesebb, mint amit tavaly költöttek.
