Miről árulkodik a módosított költségvetés?

Rendeleti kupleráj

Belpol

A kormány rendeletben módosította a 2023-as költségvetést – ez annak a beismerése, hogy az eredeti verzió köszönőviszonyban sem volt a valósággal.

December 29-én este jelent meg Orbán Viktor aláírásával a Magyar Közlönyben a 2023. évi költségvetés rendeleti úton végrehajtott módosítása, amely számos lényeges ponton írja át a tavaly nyáron elfogadott büdzsét. Normális, de még normalitásba hajló körülmények között sem volna elképzelhető, hogy a költségvetést rendeletben szabályozzák. Ezzel vélhetően a kormány is tisztában van, legalábbis erre utal, hogy a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a két ünnep között belengette: a kormány az Országgyűlésnek is beterjeszti majd a 2023-as költségvetés módosításait. Hogy abban mi lesz pontosan, arról egyelőre nem lehet tudni. Ahogyan arról sem, hogy mit gondol Magyarország kormánya a 2023-as évről, illetve az azt követő időszakról.

A Pénzügyminisztérium december 30-án közzétett egy középtávú prognózist, ám az abban szereplő számok zavarba ejtően értelmezhetetlenek. Mintha 2023 nem egy válságos időszak folytatása lenne, hanem valami egyedi és fura időszak, amelynek semmi hatása nem lesz középtávon, egyszerűen elmúlik, mint a megfázás.

A tervek

Tavaly nyáron sejteni lehetett már, hogy nem lesz minden rendben a 2023-as költségvetéssel. És nem is elsősorban a szomszédban dúló háború miatt. Boldogabb országokban a kormány valamikor augusztus végén kezdi meg a költségvetés összeállítását, az őszi ülésszakon az Országgyűlés megtárgyalja, hogy karácsony előtt meg lehessen szavazni, nagyjából egy időben az adótörvényekkel. Ehhez képest a magyar kormány már a nyár közepén készen volt a büdzsével – egy olyan időszakban, amikor azt sem lehetett tudni, egyik napról a másikra mi történhet a gazdaságban.

A költségvetés számai már akkor sem voltak hihetők, amikor az Országgyűlés tárgyalta a javaslatot. Ezt még a kínosan szervilis Költségvetési Tanács is pedzegette, jóllehet a költségvetési törvényhez csatolt határozatában annyit jegyzett meg, hogy vannak kockázati tényezők a rendszerben – jelesül a háború, az elszállt infláció, a gazdaság tervezettnél lassabb növekedése és az energiaválság.

A kormány az alábbi mutatókat nézte be, és nem néhány tizeddel: gazdasági növekedés, infláció, államháztartási hiány, kamatkiadások. A távlatos tervek minden bizonnyal arról szóltak, hogy a választási év és a jelentős kiköltekezés után 2023-tól minden visszaáll a normál kerékvágásba – csökkenő hiánnyal, elfogadható mértékű növekedéssel és az állam számára kellemesen magas inflációval. A kordában tartott magasabb infláció alapvetően az állam barátja: a bevételek nőnek, az adósság pedig a GDP arányában folyamatosan csökken. Itt nem ez jött össze. A kormány megpróbálta valamennyire leszorítani az árindex drasztikus emelkedését az ársapkák bevezetésével, ám ez csak olaj volt a tűzre, mára az infláció rendkívül magas szinten ragadt be: miközben Európa országai túljutottak az inflációs csúcson, addig Magyarországon ez még csak most jön. A megtakarítások, a jövedelmek, a transzferek – nyugdíj, járadékok, juttatások – folyamatosan veszítenek az értékükből, és ezt nemigen lehet béremelésekkel kompenzálni, illetve nem lehet finanszírozni.

Nem segíti a gazdaságot az sem, hogy a rendkívül magas kamatkörnyezetben kigazdálkodhatatlanul drága lett a hitelezés – a beruházási ráta ezért a földbe állhat az idén, a lakosság számára pedig szinte elérhetetlenné válik a hitelfelvétel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.