Kósa Lajos tanúvallomásával védené magát a csengeri asszony

  • 2018. szeptember 5.

Belpol

Tanúként idézik be a politikust.

Hosszú, négy és fél órás gyanúsítotti kihallgatáson van túl a csak „csengeri asszony”-ként ismert Sz. Gáborné, aki továbbra is állítja, hogy létezik az 1300 milliárd forintos örökség, és senkit nem csapott be, még Kósa Lajost sem.

Igazát tanúvallomásokkal kívánják alátámasztani, ezért ügyvédje bejelentette: „Indítványozzuk Kósa Lajos tanúkénti meghallgatását, egy tanúnak pedig igazmondási kötelezettsége van, szemben egy politikussal.”

Sz. Gábornét tegnap hozták haza Magyarországra, miután a svájci hatóságok nemzetközi elfogatóparancs alapján, 2018. április 27-én elfogták Svájcban.

Helmeczy László, Sz. Gáborné ügyvédje a kihallgatás után a zoom.hu-nak arról is beszélt, hogy védence továbbra is azt állítja, banki trezorokban megvan az örökség, amihez egy ideig a végrendelet záradéka miatt nem tudott hozzájutni, most pedig az őrizetbe vétele miatt.

A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás bűntettének gyanúja miatt folytat nyomozást Sz. Gábornéval szemben. A gyanú szerint a nő közel félszáz embert vert át és jelentős összegeket kért kölcsön tőlük, arra hivatkozva – volt, akitől tíz év alatt, több tételben százmilliót –, hogy csak rövid időre van szüksége rá, mert hamarosan hozzáférhet az apja után maradt 1300 milliárd forintos örökséghez.

Az ügybe belekeveredett a fideszes Kósa Lajos is, aki megígérte a nőnek, hogy segít befektetőt találni a hatalmas vagyonra. A botrány még a tavaszi parlamenti választások előtt robbant ki, amikor az azóta megszűnt Magyar Nemzet közzétette: Kósa Lajos Fidesz-alelnök, egykori miniszter és volt debreceni polgármester is a csengeri asszony áldozatai között található.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.