A Debreceni Egyetem furcsa érvelése: Putyin nem díszdoktor, mert nem vette át a kitüntetést

  • narancs.hu
  • 2022. március 2.

Belpol

Az egyetem szenátusa hamarosan tárgyalja a kitüntetés odaítéléséről szóló határozat hatályon kívül helyezését.

Napok óta többen követelik, hogy a Debreceni Egyetem vonja vissza Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgári címét. Varga Zoltán, a DK debreceni országgyűlési képviselőjelöltje például a héten nyílt levélben fordult a Debreceni Egyetem rektorához, hogy haladéktalanul vonják vissza a Debreceni Egyetem Szenátusa által 2017-ben Vlagyimir Putyinnak adományozott díszdoktori címet az adományozott személyének méltatlansága miatt – írja a DK közleményére hivatkozva a Magyar Hang.

A helyi független portál, a Debreciner meg is kérdezte az egyetemtől, hogy az Ukrajna ellen indított háború miatt kezdeményezik-e Vlagyimir Putyin díszpolgári címének visszavonását. Választ nem kaptak ugyan, de az egyetem kedden megjelentett egy közleményt a honlapján, amiben azt írják:

a Debreceni Egyetem szabályzata szerint a civis honoris causa kitüntetésre javasolt személynek nyilvános ünnepélyes szenátusi ülésen kell átvennie kitüntetését.

Akinek tehát az oklevelét az egyetem nem adta át, az nem birtokosa a címnek, így nem jogosult annak viselésére.

Majd megjegyzik azt is, hogy az egyetem szenátusa soron következő rendes ülésén napirendjére tűzi a kitüntetés odaítéléséről szóló határozatának hatályon kívül helyezését is.

Hozzáteszik, a Debreceni Egyetem elítél minden háborús cselekményt, együtt érez Ukrajna polgáraival, a háború valamennyi áldozatával, és aktívan részt vesz humanitárius segítség nyújtásban, adományokat gyűjt, menekülteket fogad és szállásol el, valamint orvosi segítséget nyújt.

Az egyetem szenátusa egyébként 2017. augusztusában 90 százalékos többséggel szavazta meg a Civis Honoris Causa, vagyis díszpolgári címet Vlagyimir Putyinnak. A döntésüket azzal indokolták, hogy Putyin jóvoltából az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks II. beruházásban.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.