magyarnarancs.hu: Többek között azért szervezik a szombati tüntetést, mert most tárgyalja a parlament a 2015. évi költségvetés tervezetét, amely önök szerint katasztrófához fog vezetni az oktatásban. Az államtitkárság szerint ugyanakkor nőnek a köznevelésre szánt források.
Galló Istvánné: Nem szeretnék az államtitkársággal számháborúba keveredni. Mi azt állítjuk, hogy a költségvetési törvényjavaslat köznevelési előirányzata nem fedezi azt a költséget, amibe a köznevelés kerül. Az idei évben 544 milliárd forintot kapott a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), az előirányzatban ez 20 milliárddal kevesebb. Ezt és a többi kifogásunkat sem cáfolta meg az államtitkárság konkrét szakmai anyaggal, még a költségvetés beterjesztése után sem bocsátották rendelkezésünkre a nyilatkozataikat megalapozó számításokat, szakmai elképzeléseket. Innentől kezdve csak nyilatkozatháború van, fogalmunk sincs, hogyan tervezik átalakítani a Kliket vagy a szakképzést, ily módon azt sem tudjuk, mennyibe fog kerülni a működtetés.
magyarnarancs.hu: Elkérték ezeket a dokumentumokat?
GI: Több ízben is. Nemcsak a költségvetés kapcsán, hanem például azért is, mert a sajtóból tudható a szakképzési rendszer átalakításának szándéka. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek és a köznevelési államtitkárságnak is jeleztük, hogy a PSZ nem nyilatkozatokra, hanem kifejtett elképzelésekre szeretne reagálni, de a mai napig nem kaptunk semmit.
| ||
magyarnarancs.hu: Czunyiné Bertalan Judit államtitkárral milyen az együttműködésük? Szoktak egyeztetni?
GI: Október 30-án jártam először Czunyiné államtitkár asszonynál. Konkrét kérdéseket tettem föl a szakképzés és a Klik átalakításával kapcsolatban, de arról tájékoztatott, hogy az anyagok még csak most készülnek. Másnap, a költségvetési javaslat benyújtása után telefonon felhívott, hogy ne a sajtóból értesüljek arról: a költségvetés nem tartalmazza a pedagógusbér-fejlesztés azon elemét, miszerint a pedagógusi bértáblát január 1-jével a mindenkori minimálbérhez kell igazítani.
magyarnarancs.hu: Kapott valamilyen ígéretet arról, hogy év közben kiegészítik a béreket?
GI: Nem, ennyi volt a közlés.
magyarnarancs.hu: A tüntetés felhívásában kiemelik, hogy nem a pedagógusok, hanem a gyerekek problémáira fognak koncentrálni. Például a szakképzés átalakítását vagy a tankötelezettségi korhatár leszállítását említik a gyermekek esélyeire károsan ható tényezőkként. Ezek a változtatások viszont már a 2011-es köznevelési törvényben is benne voltak. Miért most gondolják úgy, hogy tiltakozni kell?
GI: A PSZ a 2011 decemberében elfogadott köznevelési törvény miatt már akkor az Alkotmánybírósághoz fordult, de a keresetünket annak rendje és módja szerint elutasították. Akkor is, és azóta is azt mondjuk, hogy a köznevelési törvény több ponton sérti a gyermekek Alaptörvényben és nemzetközi szerződésekben lefektetett jogait. Amikor még csak a gondolata merült föl a 16 éves tankötelezettségnek, elmondtuk, hogy példa nélküli a korhatár leszállítása, ahol alacsony a korhatár, ott inkább emelni szoktak. A tankötelezettség azért fontos, mert az államot is kötelezi arra, hogy a tanuló számára pedagógust, osztályt, iskolát biztosítson, a kormány ezt a felelősséget, terhet rázta le magáról a 16. életévüket betöltötteknél. Tudatosan számolnak azzal, hogy évente 10-12 ezer fiatal fogja a köznevelési rendszert elhagyni, ami a kormánynak megtakarítás. Hogy ezekkel a gyerekekkel mi lesz, azzal már jóval kevesebbet foglalkoznak. Tüntetni ez ellen azért sem késő, mert az intézkedés valójában most kezdi el éreztetni a hatását, a köznevelésben mindig van egyfajta fáziskésés, ha valamit nem fektet be az állam, annak a hiánya 2, 3 vagy 5 év múlva lesz érezhető. Egyébiránt az eredmények is csak később jelentkeznének, ezért sem fektet be egyik kormány sem az oktatásba, mert a ciklus 4 évig tart, nem gondolkoznak hosszú távon.
| ||
magyarnarancs.hu: Lehet, hogy a hatás most érződik, de tüntetni nem hatások, hanem kormányzati lépések miatt szoktak.
GI: Igen, és éppen azt érezzük, hogy ezzel a költségvetéssel tovább romlik majd a helyzet, a kormány az iskolahálózathoz is hozzá készül nyúlni. Az iskolák állami fenntartásba vételével tulajdonképpen lehetőséget teremtettek maguknak arra, hogy ellenállás nélkül szűkíthessék az intézményhálózatot, bezárjanak vagy összevonjanak iskolákat. Csak nyilatkozatokra hivatkozhatunk, de azért ha Orbán Viktor nyilatkozik, az már majdnem felér egy előterjesztéssel. Ő azt mondta, hogy nem a középszerű gimnázium ad jó elhelyezkedési esélyeket a fiataloknak, hanem inkább arra kell rávenni a szülőket, hogy szakmát adjanak a gyereküknek, mert a munkaerőpiacnak erre van szüksége. Ezért a gimnáziumi férőhelyeket csökkenteni kívánja, és a hároméves szakképző férőhelyeit növeli. E mögött az az oktatási filozófia húzódik meg, hogy minél hamarabb kerüljön ki a gyerek a rendszerből, minél kevesebbe kerüljön az államnak. A gimnáziumba bekerülő szűk rétegnek pedig vezessen egyenes út az egyetemre, főiskolára. Ez a költségvetés tulajdonképpen a tanuláshoz való jogot sérti. Mindehhez kapcsolódik a szombati rendezvény fő témája, a gyermekszegénység is. Folyamatosan minőségi oktatásról beszélnek, de minőségi oktatást nem lehet csinálni éhező gyerekekkel. Ferge Zsuzsa tanulmányai arra mutatnak rá, hogy százezrek mennek iskolába olyan családokból, ahol szó szerint éheznek a gyerekek.
magyarnarancs.hu: Elterjedt vélemény, hogy Hoffmann Rózsa reformjait azért is tudták bevezetni, mert a tanárok között is sokan vannak, akik nem szívesen bajlódnak problémás gyerekekkel, és még örültek is a 16 éves tankötelezettségnek. Hogy látja, sikeres lehet a pedagógusok körében egy ilyen, inkább a szolidaritásra épülő megmozdulás?
GI: A tüntetés sikerét előre nyilván nem tudom megbecsülni. Lehet, hogy nagyon nagy tömegeket megmozgató tüntetés után sem kerülünk tárgyalási pozícióba, de az is elképzelhető, hogy nincsenek sokan egy tüntetésen, a kormány mégis meghallgatja, elfogadja javaslatainkat. Egyébként nem tagadható, hogy vannak a pedagógusok között is olyanok, akik jónak tartják a 16 éves tankötelezettséget, nem tiltakoztak a pedagógusok egy emberként ez ellen. Mégis azt gondolom, hogy a többség tovább lát annál a pillanatnyi helyzetnél, hogy néha nagyon nehéz a kamasz gyerekekkel. Pontosan tudják, hogy ha nem sikerül benntartani a gyerekeket az iskolában, akkor a társadalom sem tud mit kezdeni velük. A gyerekeknek a tanulás az utolsó lehetőségük kitörni a szegénységből, ehhez kell az államnak a feltételeket megteremtenie. Mi ebből a költségvetésből azt látjuk, hogy nem akarja minden gyerek tanulási feltételeit biztosítani.
magyarnarancs.hu: Szombati tüntetésükön az internetadó-ellenes demonstrációk főszervezője, Gulyás Balázs is felszólal. Ő hogy jött a képbe?
GI: Gulyás Balázs a fiatalokat jeleníti meg ezen a tüntetésen. Ő keresett meg minket a felhívásunkat látva, úgy gondolta, hogy a gyerekek és az ország jövője iránti aggódás olyan értékek, amelyeket támogatni tud az egész internetadó-ellenes csoporttal. Mi pontosan a társadalom támogatását várjuk, mert nem a pedagógusok bajaiért megyünk ki az utcára. Lenne bőségesen miért panaszkodni, a béremelés ellenére akár a bérek miatt is, de ott van a minősítési rendszer, a megnövekedett munkateher stb. Most mégsem ezért szólunk, hanem kifejezetten a kiszolgáltatott és érdekérvényesítő képességgel nem rendelkező gyerekek jövőjéért állunk ki. Ehhez kérjük a szülők, nagyszülők, a társadalom támogatását.
