A négy szervezet által létrehozott portálon mi magunk is szemrevételezhetjük, hány millió forint ment el idén kampányra az őszi választások apropóján. „A kampánymonitor számításai szerint a Fidesz önkormányzati választási kampánya több mint 2 milliárd forintba került, ám ebből csak mintegy 1100 millió forintot fizetett maga a párt. A fennmaradó mintegy 900 millió forint értékű kampánnyal ugyanis a kormány és kormánypárti önkormányzatok támogatták a Fidesz polgármester- és képviselőjelöltjeinek a győzelmét. A baloldali pártok (DK, Együtt, MLP, MSZP, PM) önkormányzati választási kampánya 418 millió forintot tett ki, a Jobbiké 280 milliót ért, míg az LMP 50 millióból kampányolt az önkormányzati választásokra” – olvashatjuk a szervezetek sajtóközleményében. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója mindehhez hozzátette, egy hipotézisüket cáfolta meg csupán a fenti monitorozás: az őszi kampányban elmaradt a tavasszal oly jól bevált CÖF-jelenség.
A kampány legnagyobb költségét a közterületi óriásplakátok jelentették. A Fidesz erre 665 milliót, a baloldal 110 milliót, a Jobbik 140 milliót, míg az LMP csupán 7 milliót költött – listaáron. Ezt azért nagyon fontos kihangsúlyozni, mert a szervezetek csupán listaárakkal tudnak számolni, valójában azonban a pártok rengetek kedvezményt kaptak és kapnak az óriásplakátokra – ennek a rendszere azonban átláthatatlan, s mint ilyen, a korrupció melegágyát jelenti. „Ha nem piaci szereplők piaci eszközökkel élnek, azaz alkudoznak vagy kedvezményeket kapnak, akkor az egyenlő esélyek és jogok csorbulnak. Arról nem is beszélve, hogy mindez jogellenes, a pártokat ugyanis ilyen módon nem lenne szabad támogatni” – mondta el Ligeti. A plakátok, s így a kampány fő üzenetei közé a „Magyarország összefog”, az „Elszámoltatjuk a bankokat!” és persze a jó öreg rezsicsökkentés tartoztak. Már csak azért is, mert a Fidesznek hatszor annyi – szám szerint 9500 – közterületi politikai reklámja volt látható úton-útfélen, mint a többi parlamenti pártnak összesen.
| ||
.png "Intelligens üzenet")
A direkt marketingben viszont (például postai vagy telefonos megkeresés) a baloldal majdnem olyan jól teljesített, mint a kormánypárt: míg az összefogás erre 150 milliót, addig a Fidesz 180 milliót költött. A tavaszi választási elemzésekhez képest a szervezetek egy új számítással is előálltak: megnézték az egy jelöltre költött kampánypénzeket is – az összegeket itt is nagy átlagban kell venni, kihagyták ugyanis a számításból a kompenzációs listán indulókat –, ahol újfent a Fidesz győzedelmeskedett: náluk 380 ezerből lehetett kampányolni, a Jobbik csapatában 100 ezerből, a baloldalon csupán 82 ezerből, az LMP-nél pedig 71 ezerből.
Ligeti kiemelte, hogy a kampányköltések továbbra is átláthatatlanok, a kampánypénzekkel pedig „nem az az egyetlen gond, hogy ismeretlen forrásból származnak, hanem az is, hogy a pártok eltitkolhatják a kampányköltéseik valós mértékét”. Az önkormányzati kampányköltéseket ugyanis ma egyetlen törvény sem szabályozza átfogóan.
Ezután Léderer Sándor, a K-Monitor vezetője ismertette a korrupcióelleni minimumprogramot, melyet az önkormányzati választások előtt hirdettek meg a szervezetek, és melynek lényege, hogy az aláírók a program négy pontjának megvalósulásáért kell küzdjenek. Azaz az önkormányzatok költségvetésének átláthatóságáért, a testületi és bizottsági előterjesztések és jegyzőkönyvek időben elérhetőségéért, a szerződések, illetve a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra hozataláért. A programot a választásokig 193 jelölt írta alá, ebből végül 43-an jutottak mandátumhoz (42 képviselő és egy polgármester). Október 12-e óta pedig még néhány képviselő és egy polgármester csatlakozott a projekthez, melytől jelentős javulást várnak az átláthatóság terén.
Még úgy is, hogy az aláírók között mindössze egy fideszes képviselő volt. „A cél szempontjából nem olyan nagy baj ez az aránytalanság, hiszen sok testületben a kormánypárti képviselők is nyitottak erre, de az üzenet szempontjából valóban szerencsésebb lett volna, ha közülük is többen aláírják” – mondta el Léderer, majd hozzátette, reagált a programra például Tarlós István is, aki közölte, ő így is, úgy is betartja ezeket a szabályokat, ehhez nem kell neki egy külön plecsni. A program első értékelése 100 nap után történik majd meg, de a monitorozás és a segítségnyújtás folyamatos.
Végül Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője beszélt a portál örvendetes tevékenységéről, melynek köszönhetően fény derült a választási visszaélések egy részére. Az Átlátszó – a Political Capital tanulmányának segítségével – olyan településeket vizsgált meg, ahol a választás végkimenetele nagyon eltérő volt a környező választókerületektől, és valamelyik oldalon kiugró eredmény született. Ehhez jött még hozzá a közmunka mint indikátor, a PC szerint ugyanis jelenleg 43 olyan település van Magyarországon, ahol a közmunkások aránya kimagasló, 25 százalék fölötti. Az Átlátszó munkatársai – végigjárva ezeket a településeket –végül több tucat helyen találtak közmunkával vagy pénzosztással kapcsolatos visszaélést, sőt volt, ahol még nyílt szavazást is sikerült dokumentálniuk – a felvételen jól látható, ahogy a választókerületi biztosok „segítenek” szavazni a lakosoknak.
Ezeken a helyeken a polgármesterek „a közmunkával kapcsolatos ígéretek, illetve a közmunkából való tartós kizárással fenyegetés révén próbálták a helyieket befolyásolni, gyakran igénybe vették a helyi kisebbségi önkormányzati vezetők támogatását” – mondta Bodoky, és hozzátette, csupán egy helyen, Nyírmadán vállalták az események tanúi, hogy a kamerába elmondva, arccal és netalántán még névvel is alátámasztják a történteket. Ezek már csak azért is rendkívül fontosak, mert a dokumentált ügyekben a rendőrség jelenleg is nyomozást folytat.
