A DK lényegében árulónak nevezte saját képviselőjét

Belpol

Gedei Józsefet, Jászberény korábbi alpolgármesterét. 

 

Közleményt adott ki a Demokratikus Koalíció, miszerint nincs kiegyezés a Fidesszel sem országosan, sem Jászberényben. „Szövetségeseink cserbenhagyása árulás”, írta a párt. Ezzel mintegy árulónak nevezték saját jászberényi képviselőjüket, Gedei Józsefet.

Gedei József ugyanis korábban előterjesztést tett a jászberényi önkormányzati képviselő-testület feloszlatására. Ezt a javaslatát azonban a szeptemberi rendes testületi ülésen nem vette napirendre a város polgármestere. Budai Lóránt szerint ha ő ezt tette volna, akkor azzal elismerte volna Gedei vádjait, miszerint ami az elmúlt években Jászberényben történt, pontosabban ami nem történt fejlesztés terén, az mind Budai hibája. Éppen ezért Gedei alkalmatlannak tartja Budait a város vezetésére, emiatt szerette volna, ha kezdeményezésére feloszlatja magát a testület és időközi választást írnak ki.

Mivel azonban javaslatát nem fogadta be a polgármester, a Fidesz nyújtott segítő kezet a DK-s Gedeinek, és adta be az előterjesztést Gedeivel együtt, amit 15 napon belül meg kellett volna tárgyalni. Többen arról kezdtek el beszélni, hogy a DK és a Fidesz helyben összeállt.

Csakhogy Budai ennek a határidőnek is ellenállt, vállalva a kormányhivatal eljárását vele szemben.

A feloszlatást most 17-én, tehát hétfőn veszik napirendre. Csakhogy a DK közleménye akár nem várt helyzetet is teremthet, hiszen a párt azt írta, nincs alku a Fidesszel. 

A párt keményen nekiment saját képviselőjének, aki korábban alpolgármestere volt Budainak. 

Mint a közleményben írták, a Demokratikus Koalíció ismert módon élesen és határozottan szemben áll a jelenlegi kormánypárt politikájával. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség kormányzását történelmi, politikai tragédiának tartják.

Közölték, a napokban a város képviselő-testülete elé kerül egy előterjesztés a testület feloszlatásáról. A kezdeményezés sorsáról, támogatásáról vagy elutasításáról a polgármesternek és a mögötte álló képviselőknek, köztük a Demokratikus Koalíció képviselőjének közösen kell dönteni. Ez esetben ezt a döntést a DK országos elnöksége helyi belügynek tekinti.

Ugyanakkor megjegyezték, annak az esetleges lehetőségét, hogy a DK képviselője a Fidesz képviselőivel egyeztetve, közösen alkossanak többséget a polgármester mögött állókkal szemben, és így érjék el az előterjesztés elfogadását, a DK elveivel, normáival való szakításként értékelnék.

Majd egy ütős mondattal szúrtak oda Gedeinek: "A DK-ban szövetségeseink cserbenhagyása, a Fidesszel való hatalmi kiegyezés politikánk elárulását jelenti. Következményei ehhez igazodnak."

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.