A felmelegedés betehet Orbán óriásprojektjének

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 16.

Belpol

Az elmúlt hetekben több atomerőmű reaktorát is le kellett állítani Európában az emelkedő vízhőmérséklet miatt. Az időjárási változásokkal a jövőben számolnia kell a paksi atomerőmű üzemeltetőinek és Paks 2 építőinek is.

Augusztus elején jelentették be, hogy a francia energetikai óriás, az Électricité de France (EDF) kénytelen leállítani három atomerőművének négy reaktorát; pár nappal korábban a svédországi Vattenfall is lekapcsolta az egyik reaktorát (a kettőből).

Leállásra nem került sor, de visszafogták a termelést Németországban, Svájcban és Finnországban is.

Mindennek oka az Európát sújtó hőség: az atomerőművek turbinákat használnak az áram termeléséhez, ezeket pedig gőzzel hajtják meg. A gőz ezután kondenzátorokba kerül, amelyekhez a hűtővizet az erőműhöz közeli természetes vizekből nyerik – a frissvíz-hűtésű paksi atomerőműnél történetesen a Dunából. Csakhogy amikor a hűtéshez használt vizek hőmérséklete megnő, kérdésessé válik, hogy lehet-e megfelelően hűteni a reaktorokat, vagy­is garantálni a biztonságos működést.

Mi lesz 20 év múlva?

Az oroszok által építendő Paks 2 tervezésekor ezzel is számoltak – derül ki a Magyar Narancs e heti számában megjelent cikkből. Miként azt az Energiaklubtól megtudtuk, számos modellt készítettek arra vonatkozóan, hogyan alakul majd a Duna vízhőmérséklete 20, 50, 100 év múlva.

false

 

A paksi atomerőműnél is elismerték, hogy a villamosenergia-termelés ezekben a meleg napokban a névleges teljesítmény alá csökken. Mivel eleve kockázati tényező, hogyan alakul a jövőben az áram ára, a klímaváltozás következményei pedig további nehézségeket okozhatnak, kérdés, megtérül-e valaha a nagyszabású, a miniszterelnök által szorgalmazott, az országot jelentős mértékben eladósító beruházás.

Arról, hogy milyen számításokat végeztek Paks 2 tervezői, hány fokos vízhőmérséklet-emelkedéssel kalkulálnak a szakemberek a Duna esetében és ez az erőműnél mekkora kiesést, milyen károkat okozhat, részletesen a Magyar Narancs legfrissebb számában olvashat. A lap csütörtöktől kapható az újságárusoknál, továbbá itt fizethet elő rá.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetőek el online és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elő egy évre, fél évre, negyedévre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.