A felmelegedés betehet Orbán óriásprojektjének

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 16.

Belpol

Az elmúlt hetekben több atomerőmű reaktorát is le kellett állítani Európában az emelkedő vízhőmérséklet miatt. Az időjárási változásokkal a jövőben számolnia kell a paksi atomerőmű üzemeltetőinek és Paks 2 építőinek is.

Augusztus elején jelentették be, hogy a francia energetikai óriás, az Électricité de France (EDF) kénytelen leállítani három atomerőművének négy reaktorát; pár nappal korábban a svédországi Vattenfall is lekapcsolta az egyik reaktorát (a kettőből).

Leállásra nem került sor, de visszafogták a termelést Németországban, Svájcban és Finnországban is.

Mindennek oka az Európát sújtó hőség: az atomerőművek turbinákat használnak az áram termeléséhez, ezeket pedig gőzzel hajtják meg. A gőz ezután kondenzátorokba kerül, amelyekhez a hűtővizet az erőműhöz közeli természetes vizekből nyerik – a frissvíz-hűtésű paksi atomerőműnél történetesen a Dunából. Csakhogy amikor a hűtéshez használt vizek hőmérséklete megnő, kérdésessé válik, hogy lehet-e megfelelően hűteni a reaktorokat, vagy­is garantálni a biztonságos működést.

Mi lesz 20 év múlva?

Az oroszok által építendő Paks 2 tervezésekor ezzel is számoltak – derül ki a Magyar Narancs e heti számában megjelent cikkből. Miként azt az Energiaklubtól megtudtuk, számos modellt készítettek arra vonatkozóan, hogyan alakul majd a Duna vízhőmérséklete 20, 50, 100 év múlva.

false

 

A paksi atomerőműnél is elismerték, hogy a villamosenergia-termelés ezekben a meleg napokban a névleges teljesítmény alá csökken. Mivel eleve kockázati tényező, hogyan alakul a jövőben az áram ára, a klímaváltozás következményei pedig további nehézségeket okozhatnak, kérdés, megtérül-e valaha a nagyszabású, a miniszterelnök által szorgalmazott, az országot jelentős mértékben eladósító beruházás.

Arról, hogy milyen számításokat végeztek Paks 2 tervezői, hány fokos vízhőmérséklet-emelkedéssel kalkulálnak a szakemberek a Duna esetében és ez az erőműnél mekkora kiesést, milyen károkat okozhat, részletesen a Magyar Narancs legfrissebb számában olvashat. A lap csütörtöktől kapható az újságárusoknál, továbbá itt fizethet elő rá.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetőek el online és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elő egy évre, fél évre, negyedévre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.