Még a forgalmat sem állították le, a zöldnél rohangáltak a táblákkal.
Tüntetést szerveztek a pedagógusok szerda reggel a Ferenciek terén lévő zebránál.
Az eseménnyel kapcsolatban azt ígérik, hogy minden szerda reggel felvonulnak, és amikor zöldre vált a lámpa, kiszaladnak a zebrára. A táblákon jól ismert jelszavak vannak: „Tanár nélkül nincs jövő!”, „Szabadságot az oktatásban”.
„Én szülőként azt gondolom, nagyon fontos a pedagógusok bére, de a mai magyar oktatási rendszer ezer sebből vérzik” – nyilatkozta a Telexnek a szervező, Kállai Kornélia.
Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.
Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!
Jó emberek írják jó embereknek!
A rendezőt új filmje, a Jimmy Jaguár kapcsán kérdeztük. Démonokról, a független filmek előnyeiről és arról beszélgettünk, hogy miért tudja néha megjósolni a jövőt.
Nem világos, milyen színjáték bontakozik ki szemünk előtt, az pedig végképp homályos egyelőre, végül hogyan döntenek: megteszik-e a „visszautasíthatatlan” ajánlatot, az érintett a tisztesség maradéka megőrzését választja vagy elfogadja az eddiginél is gátlástalanabb kézitusa katonájának szerepét a hatalomért.
Soha nem látott hisztéria bontakozott ki a Fideszben, amiért a miniszterelnök-helyettestől megkérdezték, ki az a Zsolti bácsi. Ezzel párhuzamosan minden bizonyítékot nélkülöző hazugságkampányt folytat a kormány, közpénzmilliárdokból.
A bíróságok és a titkosszolgálat után a katonaságot is lábhoz parancsolná a Trump-kormányzat. A tábornokoknak tartott kínos eligazítás több volt erődemonstrációnál, és a hadsereg vezetőinek már most dönteniük kell, hagyják-e, hogy saját országuk polgárai ellen vezényeljék őket.
A Nobel-díjas író hét regényét válogattuk össze, amelyek szerkesztőségünk tagjai számára sokat jelentenek az 1985-ben megjelent Sátántangó óta – és már azt is tudjuk, hogy novemberben érkezik a legújabb Krasznahorkai László-kötet.
A Békés megyei városban csütörtökön délután futótűzként terjedt a hír, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjas lett. Az író érettségije után, 18 évesen, 1972-ben, immár 53 éve hagyta el Gyulát, ahova csak néha tér(t) vissza. Évtizedek múltán megírta, a város már nem létezik.
Megelevenedő gyerekrajzok riogatnak a Firkák című filmben, amely nem mindig hatásos, viszont nagyon is érvényes mondanivalója van a traumafeldolgozásról és dühkezelésről.
Évek óta az esélyesek között emlegették, most végre elnyerte a legrangosabb irodalmi elismerést a Sátántangó és Az ellenállás melankóliájának szerzője.
Jámbor András olyat kért a kormánypárti képviselőktől, amit később még teljesíthetnek. Lehet lázadni egy rendszer ellen belülről. Vélemény.
