A Fidesz-szimpatizánsok harmada támogatja a tanársztrájkot

  • narancs.hu
  • 2022. október 11.

Belpol

Az emberek többsége nem veszi be, hogy csak akkor lehet a pedagógusok bérét emelni, ha erre ad pénzt az Európai Unió. 

A megkérdezettek 96 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallott már arról, hogy polgári engedetlenséggel és sztrájkkal tiltakoznak a pedagógusok egyebek mellett az alacsony bérek, a túlterheltség és a sztrájkjog törvényi korlátozása miatt, a többségük (69 százalék) pedig támogatja a törekvéseiket – derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített reprezentatív felméréséből. 

A Fidesz-KDNP szimpatizánsok 33 százaléka támogatja a tanárok demonstrációját, az ellenzékieknek pedig a 96 százaléka. A bizonytalanok körében 72 százaléknyian feleltek egyértelmű igennel, 18 százaléknyian pedig nemmel.

Az iskolás gyermeket nevelők körében a Publicus Intézet arra is kíváncsi volt, támogatnák-e a pedagógusok munkabeszüntetését azzal, hogy sztrájk idején nem vinné be az iskolába a gyermekét, vagy idősebb gyerek esetén hozzájárulna, hogy ne menjen iskolába. Erre a kérdésre 72 százalékuk felelt igennel, 24 százalékuk nemmel, 4 százalékuk pedig nem tudta eldönteni.

Ugyanerre a felvetésre az ellenzékiek 92 százaléka válaszolt egyértelmű igennel, a kormánypártiaknak pedig a 40 százaléka; a Népszava szerint ez az arány nem mondható alacsonynak, ha figyelembe vesszük az Orbán-kormány törekvéseit, amellyel a tiltakozó pedagógusokat próbálja lejáratni, hitelteleníteni.

A Fidesz-KDNP szavazói nagyobb arányban tartják elfogadhatatlannak azt a tankerületi gyakorlatot, amely szerint a sztrájkoló tanároktól több bért vonnak le, mint amennyit órájuk elmaradt a munkabeszüntetés miatt. A kormánypártiak 62 százaléka inkább nem ért egyet ezzel, ugyanakkor a fideszesek körében vannak a legnagyobb arányban azok is (19 százalék), akik az extra bérlevonást inkább elfogadhatónak tartják. Az ellenzékiek 96 százaléka, a bizonytalan politikai hovatartozásúak 87 százaléka úgy véli, ez inkább nem elfogadható.

A lap emlékeztet, a pedagógus érdekképviseletek egyik legfőbb követelése a tanárbérek érdemi rendezése, amelynek szükségességét a kormány több képviselője is elismerte, ugyanakkor a nagyobb arányú béremelést attól tették függővé, sikerül-e megállapodni az Európai Bizottsággal az erre fordítható uniós támogatásokról. A megkérdezettek 72 százaléka jelentette ki, hogy egyáltalán nem vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy csak akkor lehet emelni a pedagógusbéreket, ha az Európai Unió pénzt ad erre. Azok aránya, akik teljesen vagy inkább a kormány álláspontja felé hajlanak, összesen 20 százalék.

A Publicus Intézet telefonos adatfelvétele 2022. október 3-6. között történt, a mintába 1007 fő került.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.