„A Fónagy–Podolák–Puch-világ” – Interjú Gyurcsány Ferenccel Putyinról és Paksról

  • narancs.hu
  • 2014. január 29.

Belpol

A volt miniszterelnököt az atomügyi nagykoalícióról kérdeztük, meg arról, milyen tárgyalópartner volt annak idején Putyin. Ízelítő a csütörtökön megjelenő Magyar Narancs-interjúból.

„Nagyon kicsi ez a szakma, egy kezünkön meg tudjuk számolni a jó szakértőket. Közülük jó néhány megfordul az energiacégeknél, majd visszatér az államigazgatásba, vagy tanácsadó lesz” – mondta lapunknak a volt miniszterelnök, amikor arról kérdeztük, hogy Podolák György, az MSZP akkori energiapolitikusa miért sürgette a paksi bővítést. „Minden tisztességes miniszterelnöknek inkább az a félelme, hogy amikor meghallja a kollégák véleményét, nem lehet biztos abban, hogy az mennyire független az energiapiaci szereplők érdekétől. Egyébként pedig teljesen világos volt, hogy ez a Fónagy–Podolák–Puch-világ folyamatos konzultációban áll egymással. Nagyjából minden jelentős energiapiaci döntést 2010-ig majdnem egyhangúan, ellenszavazat nélkül fogadott el az Országgyűlés.”

false

 

Fotó: MTI

A moszkvai tárgyalások hangulatát is felidézi az interjúban Gyurcsány Ferenc. „Amikor a Malév körül elkezdett forgolódni egy orosz befektető, és muszáj volt eladnunk, az elvi kérdés így hangzott: Miniszterelnök úr, van-e Magyarországnak elvi kifogása az ellen, hogy orosz befektető jelenjen meg Magyarországon? Putyin ezt a kérdést így teszi fel. Mire mi azt mondjuk, hogy nincs, és megkérdezzük, hogy elnök úr, kell-e olyat tudnunk erről a befektetőről, ami elbizonytalanítana minket abban, hogy ez hosszú távon jó lesz a Malévnak és Magyarországnak? Tud-e segíteni minket abban, hogy jobban megismerjük? Mire ő azt mondja – közben beszél, tárgyal, intézkedik; Putyin ezt így csinálja –, arra tudja bátorítani Magyarországot, fogadja bizalommal a befektetőt. A társalgás ezen a szinten zajlik. A kamatokról folytatott beszélgetés teljesen elképzelhetetlen volt a mi esetünkben – fura is azt olvasni, hogy most ez zajlott. Paks ügyében nagyon távol voltunk a konkrétumoktól. Mindig ugyanaz a három-négy mondat hangzott el, már kívülről fújtuk: ha Magyarország úgy dönt, hogy Pakson bővít, akkor Oroszország érdekelt a részvételben, a beruházásban, és kész megfontolni, hogy a finanszírozásában is részt vegyen. Erre mi azt válaszoltuk, hogy ha lesz ilyen döntés, akkor Magyarország nyilvánvalóan valamilyen versenyben fogja kiválasztani a beruházót és a finanszírozót, és arra tudunk garanciát – szóbeli garanciát – vállalni, hogy Oroszországot erre meg fogjuk hívni. De miután nem voltunk közelében a döntésnek, ennél több nem hangzott el.”

A Gyurcsány Ferenccel készült teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.