„A Fónagy–Podolák–Puch-világ” – Interjú Gyurcsány Ferenccel Putyinról és Paksról

  • narancs.hu
  • 2014. január 29.

Belpol

A volt miniszterelnököt az atomügyi nagykoalícióról kérdeztük, meg arról, milyen tárgyalópartner volt annak idején Putyin. Ízelítő a csütörtökön megjelenő Magyar Narancs-interjúból.

„Nagyon kicsi ez a szakma, egy kezünkön meg tudjuk számolni a jó szakértőket. Közülük jó néhány megfordul az energiacégeknél, majd visszatér az államigazgatásba, vagy tanácsadó lesz” – mondta lapunknak a volt miniszterelnök, amikor arról kérdeztük, hogy Podolák György, az MSZP akkori energiapolitikusa miért sürgette a paksi bővítést. „Minden tisztességes miniszterelnöknek inkább az a félelme, hogy amikor meghallja a kollégák véleményét, nem lehet biztos abban, hogy az mennyire független az energiapiaci szereplők érdekétől. Egyébként pedig teljesen világos volt, hogy ez a Fónagy–Podolák–Puch-világ folyamatos konzultációban áll egymással. Nagyjából minden jelentős energiapiaci döntést 2010-ig majdnem egyhangúan, ellenszavazat nélkül fogadott el az Országgyűlés.”

false

 

Fotó: MTI

A moszkvai tárgyalások hangulatát is felidézi az interjúban Gyurcsány Ferenc. „Amikor a Malév körül elkezdett forgolódni egy orosz befektető, és muszáj volt eladnunk, az elvi kérdés így hangzott: Miniszterelnök úr, van-e Magyarországnak elvi kifogása az ellen, hogy orosz befektető jelenjen meg Magyarországon? Putyin ezt a kérdést így teszi fel. Mire mi azt mondjuk, hogy nincs, és megkérdezzük, hogy elnök úr, kell-e olyat tudnunk erről a befektetőről, ami elbizonytalanítana minket abban, hogy ez hosszú távon jó lesz a Malévnak és Magyarországnak? Tud-e segíteni minket abban, hogy jobban megismerjük? Mire ő azt mondja – közben beszél, tárgyal, intézkedik; Putyin ezt így csinálja –, arra tudja bátorítani Magyarországot, fogadja bizalommal a befektetőt. A társalgás ezen a szinten zajlik. A kamatokról folytatott beszélgetés teljesen elképzelhetetlen volt a mi esetünkben – fura is azt olvasni, hogy most ez zajlott. Paks ügyében nagyon távol voltunk a konkrétumoktól. Mindig ugyanaz a három-négy mondat hangzott el, már kívülről fújtuk: ha Magyarország úgy dönt, hogy Pakson bővít, akkor Oroszország érdekelt a részvételben, a beruházásban, és kész megfontolni, hogy a finanszírozásában is részt vegyen. Erre mi azt válaszoltuk, hogy ha lesz ilyen döntés, akkor Magyarország nyilvánvalóan valamilyen versenyben fogja kiválasztani a beruházót és a finanszírozót, és arra tudunk garanciát – szóbeli garanciát – vállalni, hogy Oroszországot erre meg fogjuk hívni. De miután nem voltunk közelében a döntésnek, ennél több nem hangzott el.”

A Gyurcsány Ferenccel készült teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.