„A Fónagy–Podolák–Puch-világ” – Interjú Gyurcsány Ferenccel Putyinról és Paksról

  • narancs.hu
  • 2014. január 29.

Belpol

A volt miniszterelnököt az atomügyi nagykoalícióról kérdeztük, meg arról, milyen tárgyalópartner volt annak idején Putyin. Ízelítő a csütörtökön megjelenő Magyar Narancs-interjúból.

„Nagyon kicsi ez a szakma, egy kezünkön meg tudjuk számolni a jó szakértőket. Közülük jó néhány megfordul az energiacégeknél, majd visszatér az államigazgatásba, vagy tanácsadó lesz” – mondta lapunknak a volt miniszterelnök, amikor arról kérdeztük, hogy Podolák György, az MSZP akkori energiapolitikusa miért sürgette a paksi bővítést. „Minden tisztességes miniszterelnöknek inkább az a félelme, hogy amikor meghallja a kollégák véleményét, nem lehet biztos abban, hogy az mennyire független az energiapiaci szereplők érdekétől. Egyébként pedig teljesen világos volt, hogy ez a Fónagy–Podolák–Puch-világ folyamatos konzultációban áll egymással. Nagyjából minden jelentős energiapiaci döntést 2010-ig majdnem egyhangúan, ellenszavazat nélkül fogadott el az Országgyűlés.”

false

 

Fotó: MTI

A moszkvai tárgyalások hangulatát is felidézi az interjúban Gyurcsány Ferenc. „Amikor a Malév körül elkezdett forgolódni egy orosz befektető, és muszáj volt eladnunk, az elvi kérdés így hangzott: Miniszterelnök úr, van-e Magyarországnak elvi kifogása az ellen, hogy orosz befektető jelenjen meg Magyarországon? Putyin ezt a kérdést így teszi fel. Mire mi azt mondjuk, hogy nincs, és megkérdezzük, hogy elnök úr, kell-e olyat tudnunk erről a befektetőről, ami elbizonytalanítana minket abban, hogy ez hosszú távon jó lesz a Malévnak és Magyarországnak? Tud-e segíteni minket abban, hogy jobban megismerjük? Mire ő azt mondja – közben beszél, tárgyal, intézkedik; Putyin ezt így csinálja –, arra tudja bátorítani Magyarországot, fogadja bizalommal a befektetőt. A társalgás ezen a szinten zajlik. A kamatokról folytatott beszélgetés teljesen elképzelhetetlen volt a mi esetünkben – fura is azt olvasni, hogy most ez zajlott. Paks ügyében nagyon távol voltunk a konkrétumoktól. Mindig ugyanaz a három-négy mondat hangzott el, már kívülről fújtuk: ha Magyarország úgy dönt, hogy Pakson bővít, akkor Oroszország érdekelt a részvételben, a beruházásban, és kész megfontolni, hogy a finanszírozásában is részt vegyen. Erre mi azt válaszoltuk, hogy ha lesz ilyen döntés, akkor Magyarország nyilvánvalóan valamilyen versenyben fogja kiválasztani a beruházót és a finanszírozót, és arra tudunk garanciát – szóbeli garanciát – vállalni, hogy Oroszországot erre meg fogjuk hívni. De miután nem voltunk közelében a döntésnek, ennél több nem hangzott el.”

A Gyurcsány Ferenccel készült teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?