Hol marad a jó szerencse? – Bányásztüntetés Budapesten

Belpol

Munkaruhában vagy civilben, bányászlámpával vagy más fényforrással tüntettek tegnap este az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) előtt. Néhány száz felháborodott, kifejezetten dühös és kiábrándult bányász döntött úgy, hogy nem várnak tovább, elegük van az üres ígéretekből.

Pontosan egy évvel ezelőtt volt már egy tüntetés, úgy látszik, mindhiába. Azóta nemhogy nem javult a bányászok helyzete, esetenként – a beszámolók és saját történetek alapján – jelentősen romlott. Egy éve megígérték nekik, hogy rendezik járandóságaikat és nyugdíjkedvezményeiket – nem történt meg. A demonstráció célkitűzései azóta változatlanok.

false

Fotó: Németh Dániel

A bányászok követelik, hogy állítsák vissza vagy új, elfogadható szabályozás megteremtésével rendelkezzenek a 150/1991-es kormányrendelet szerint – amelyet két éve hatályon kívül helyeztek –, amely az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szól, és biztosította a szénkülfejtéses bányatérségben dolgozó munkavállalók bányászszakmai nyugdíját. Ennek alapján 30 év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhattak, illetve egészségkárosodási járadékra voltak jogosultak, amennyiben a rendelet szerint különböző mértékben súlyosan vagy kórosan megromlott az állapotuk. Ezenkívül kérik a 2012. december 5-i kormánydöntés alapján megjelent 426/2012-es rendeletben foglalt „ígéretek” betartását, amely szerint a szolgálati nyugdíj a volt külszíni bányászokra nem vonatkozik, pedig a minisztérium arról tájékoztatta az érintetteket, hogy a korábbi elvett rokkantnyugdíjak helyett azonos ellátást biztosítanak számukra is. Szeretnék azt is, ha visszaállítanák a 2012. január 1-jei hatállyal megszűnt nyugdíjkedvezményt.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az eseményen beszédet mondott Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) elnöke, illetve felszólaltak más érintett vagy szolidáris szakszervezeti vezetők is, akik több ízben hangsúlyozták, hogy a bányászokat mint nehéz fizikai munkát végzőket a kormány alapvető jogaiktól fosztotta meg. „A szívet melengető, lelkes és harcias hangulatot hozó” bányászok gyakorlatilag némi átmeneti kedvezménnyel is beérnék. Elmondták, ha a nemzeti hitvallás szerint minden embernek alapvető joga a munkához való jog, ne vegyék el tőlük azt, hogy a tisztességesen elvégzett munkáért tisztességes jövedelem járjon.

false

Fotó: Németh Dániel

A kiábrándult bányászok szakszervezeti konföderációt hoztak létre, és azt fontolgatják, hogy külföldi segítséget kérnek, hátha az összefogás és a szolidaritás hathatós eredményre vezet. A magukat „negligált dolgozóknak” tartó szakemberek szerint a kormány az elmúlt években – az utóbbiban biztos, mióta helyzetük semmit nem változott, sőt – azt üzente számukra, hogy: „Ti vagytok azok, akik nem kellenek.” A felszólalókon és az együtt érző nyilatkozatokat küldők sorinak felolvasásán kívül néhány dolgozó a személyes történetét osztotta meg a demonstráló tömeggel: van olyan, hosszú éveket a föld alatt töltött bányász, aki valamilyen egészségkárosodás miatt – legyen az gerinc-, láb- vagy egyéb sérülés – összesen 30 200 forint rokkantsági nyugdíjat kap.

A bányászati vezetők hangsúlyozták, hogy véletlenül sem pártpolitikai céllal vonultak az utcára – pedig a Magyar Nemzet (természetesen) ezt írta –, hanem azért, mert tényleg elegük van, nem bírják tovább.

 

 

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

Az elkeseredett tüntetők meghívták a kormány vezetőit bármelyik bányába, nézzenek körül, egy-egy bekiabáló állandó munkát is ajánlott nekik. Viszont petíció nem volt, ahogy mondták, a helyzet nem változott.

De vajon a minisztériumban őrzik még a tavaly átadott petíciót? Érdekli ez őket egyáltalán?

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.