A hatósági árral is lehet folytatni a tesztelést, csak a pluszszolgáltatásokról le kell mondani

Belpol

Szeptember 21-től a kormány maximálta a PCR-tesztek árát. Szerintük az egészségvédelem miatt, de kérdés, valóban jól járunk-e ezzel.

A csütörtökön megjelent friss Magyar Narancsban több piaci szereplővel beszélgettünk arról, hogy mit okoz nekik a hatósági ár, hogyan tudják tovább folytatni a tevékenységüket. Íme egy rövid részlet a cikkből.

„Az a személy, aki a SARS-CoV-2 RT-PCR mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot térítés ellenében veheti igénybe”, legfeljebb 19 500 forintos díj fizetésére kötelezhető – áll a szeptember 18-án megjelent Magyar Közlönyben. A rendelkezés szeptember 21-től érvényes, vagyis aki ezen a héten saját költségén PCR-tesztet csináltatna, már nem kell 30–35 ezres kiadással számolnia. Gulyás Gergelytől Dömötör Csabáig többen elmondták a kormánytagok közül, azért van erre szükség, mert a koronavírus-járvány elleni védekezésben nem „nyerészkedhetnek” a magánszolgáltatók, az egészséghez való jog mindennél előrevalóbb.

A szolgáltatók viszont nem így gondolják. Az intézkedés értelmében 17 ezer forintot lehet kérni a laborvizsgálatért és 2500-at a mintavételért. Utóbbi igen alacsony annak fényében, hogy az egészségügyi dolgozó potenciális fertőzöttek között tölti a napját és levesz akár napi száz mintát is. Az ő javadalmazásához (mintánként 1500−2000 forint) hozzá kell adni a védőfelszerelést és a fertőtlenítőszereket, illetve a prémium körülményeket (nem zsúfolt váróteremben ácsorgunk, és talán még kérdezni is lehet a mintát vevő személytől). Ezért az intézkedés a csak mintavétellel foglalkozó cégeket érinti igazán rosszul: a maximalizált ár bevezetésének hírére több szolgáltató jelezte, hogy emiatt bizonytalan ideig felfüggeszti a PCR-tesztelést.

A laborok számára viszont a 17 ezer forintos felső határ első ránézésre nem tűnik katasztrofálisnak. „Mi eddig is 17 500 forintért adtuk a PCR-tesztet – mondja Széll András, a MikroMikoMed Kft. ügyvezető igazgatója –, úgyhogy a hatósági árral folytatjuk a munkát. A sürgősségi felárak viszont már nem férnek bele ebbe, ahogy a hétvégiek sem. Normál esetben hétköznapokon végezzük a teszteket, de most igen nagy a terhelés, a kezdeti napi átlag 50–60 teszt volt, ez mára inkább 500–800. Ha viszont szombat−vasárnap tesztelnek a kollégák, akik így is éjjel-nappal dolgoznak, azt meg kell fizetni, az pluszköltség. A hatósági árból ezt nem lehet kihozni.” Széll azt mondja, ők kisebb mikrobiológiai labornak számítanak, a nagy laborokhoz képest alacsonyabb a rezsiköltségük, ezért tudnak alacsony áron is tesztelni. A mintavételt viszont nem vállalják, ennek elvégzésére és beszállítására több tucat magánszolgáltatóval állnak szerződésben.

A cikkben szakértőkkel beszélgetve arra is próbálunk megoldást találni, hogy miért is volt szükség a PCR-teszt árának maximálására és hogyan rendeződhet át ezután a tesztelési piac. Vegye a lapot, vagy fizessen elő rá itt!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.