„A jéghegy felé sodródó Titanic kapitányának több terve volt a válságkezelésre, mint önöknek.”

  • narancs.hu
  • 2022. november 2.

Belpol

Szerda délután a közoktatás helyzetéről vitáztak a parlamentben.

„Az oktatás számunkra személyes ügy, nem száraz politika. Mi nemcsak szavakban, de tettekben is a pedagógusok mellett állunk” – mondta Rétvári Bence, belügyi államtitkár az oktatás helyzetéről tartott parlamenti vita első felszólalójaként a Telex tudósítása szerint.

A „Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről” elnevezésű vitát az MSZP, a DK, a Momentum, a Párbeszéd és a Jobbik képviselői hívták össze. Erre azért volt szükség, mivel szerintük „a közoktatásban a rendszerváltás óta nem kezdődött még tanév ilyen pattanásig feszült légkörben, mint idén szeptemberben”, és „a szeptember óta eltelt időben a feszültség hétről-hétre nő, aminek elsődleges oka, hogy a pedagógusok jogos követeléseire és tiltakozására a kormányzat tárgyalás helyett rideg elnyomással reagált”.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének körülbelül 90 képviselője a helyszínen, az ülésterem karzatáról követte a vitát.

Rétvéri kijelentette, a kormány örül annak, hogy az oktatás helyzetéről vitáznak, mert az „több okból is fontos és hasznos”, ugyanakkor szerinte a szankciós politikával Brüsszel „elvesz mindent, amink van”, emiatt pedig az energetikai cégek kezében landol az a pénz, amiből a magyar kormány pedagógusbéreket emelne. Az államtitkár hozzátette, szerint senki nem mondhatja, hogy a kormány nem veszi komolyan a pedagógusokat, mert egyeztettek a szakszervezetekkel, és jövő héten újra egyeztetni fognak. Az ellenzéktől Rétvári azt kérte, ezentúl ne szavazzanak meg semmi olyat Brüsszelben, ami akadályozza a pedagógusbéremelést, és „végre egyszer szavazzanak a tanárok mellett, mert a pedagógusok megérdemlik, hogy jobb és baloldal összefogjon értük”.

Maruzsa Zoltán államtitkár ehhez hozzátette, a magyar diákok eredményei az évek során a mérések szerint nagyon jók voltak, és „a járvány időszakában is megállta a helyét a magyar köznevelési rendszer”, a momentumos Tóth Endre szerint azonban amit kormánypárti képviselők „csodálatos képként felfestettek, az nem találkozik a valósággal”. A képviselő szerint

itt az ideje, hogy a kormány befejezze a pedagógusok becsmérlését, visszaadja a sztrájkjogukat, és visszahelyezzék pozícióiakba a kirúgott tanárokat.

A szintén momentumos Gelencsér Ferenc önálló oktatási minisztérium létrehozását sürgette, valamint azt kérte a kormánytól, legyen az országnak egy olyan oktatási minisztere, aki nem rendőr.

A DK-s Barkóczi Balázs felszólalásában úgy fogalmazott: „A jéghegy felé sodródó Titanic kapitányának több terve volt a válságkezelésre, mint önöknek.” Hozzátette, szerinte most már senki nem várja el a kormánytól, hogy ezt a helyzetet megoldja, mert azt majd megteszi a DK „árnyékkormánya”. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes ezután arról beszélt, több európai ország, például Franciaország is a nemzeti költségvetésből finanszírozza a pedagógusbéreket. „A sokat szidott Brüsszeltől várják, hogy adják a pénzt? Brüsszel ideadná, de önök ellopják” – mondta a Fidesz-KDNP képviselőinek.

Fekete-Győr András a kormánypárti képviselőkhöz intézett kérdésében úgy fogalmazott, miközben a tanárok bérét nem emelik, addig

„volt önöknek pofája Orbán Viktornak 3,5 milliós fizetést adni, a miniszterek és államtitkárok fizetését megemelni?”

Szabó Tímea a Párbeszédtől pedig azt kérdezte: „miért a kretén vadászkiállításra kellet költeni a pénzt?”

A Mi Hazánk részéről a vitán kívülre helyezkedő Dúró Dóra „rendkívül elkeserítőnek” nevezte a vitát, mivel szerinte a kormánypártok és az ellenzék is csak azokat a statisztikákat emelte ki, amelyek az ő állításaikat támasztják alá. Hozzátette, „hiteltelennek” tartja, hogy a kormány Brüsszelre mutogat a pénz kérdésében, miközben itthon is megvan a forrás a pedagógusbérek emeléséhez, az pedig szerinte „röhejes”, hogy a Belügyminisztériumhoz tartozik az oktatás.

A közoktatás és a pedagógusok helyzete miatt folyamatosak a tiltakozások. A megmozdulások dühe szeptember vége óta hevesebb, amikor kirúgták a Kölcsey gimnázium több tanárát, akik polgári engedetlenséggel tiltakoztak a sztrájkjog korlátozása és az iskolák helyzete miatt. Az oktatással kapcsolatos, valamint a tüntetésekről és a tanárok tiltakozásairól szóló cikkeinket itt olvashatják.

(Címlapképünkön: Barkóczi Balázs, a DK képviselője, Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.