„A jéghegy felé sodródó Titanic kapitányának több terve volt a válságkezelésre, mint önöknek.”

  • narancs.hu
  • 2022. november 2.

Belpol

Szerda délután a közoktatás helyzetéről vitáztak a parlamentben.

„Az oktatás számunkra személyes ügy, nem száraz politika. Mi nemcsak szavakban, de tettekben is a pedagógusok mellett állunk” – mondta Rétvári Bence, belügyi államtitkár az oktatás helyzetéről tartott parlamenti vita első felszólalójaként a Telex tudósítása szerint.

A „Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről” elnevezésű vitát az MSZP, a DK, a Momentum, a Párbeszéd és a Jobbik képviselői hívták össze. Erre azért volt szükség, mivel szerintük „a közoktatásban a rendszerváltás óta nem kezdődött még tanév ilyen pattanásig feszült légkörben, mint idén szeptemberben”, és „a szeptember óta eltelt időben a feszültség hétről-hétre nő, aminek elsődleges oka, hogy a pedagógusok jogos követeléseire és tiltakozására a kormányzat tárgyalás helyett rideg elnyomással reagált”.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének körülbelül 90 képviselője a helyszínen, az ülésterem karzatáról követte a vitát.

Rétvéri kijelentette, a kormány örül annak, hogy az oktatás helyzetéről vitáznak, mert az „több okból is fontos és hasznos”, ugyanakkor szerinte a szankciós politikával Brüsszel „elvesz mindent, amink van”, emiatt pedig az energetikai cégek kezében landol az a pénz, amiből a magyar kormány pedagógusbéreket emelne. Az államtitkár hozzátette, szerint senki nem mondhatja, hogy a kormány nem veszi komolyan a pedagógusokat, mert egyeztettek a szakszervezetekkel, és jövő héten újra egyeztetni fognak. Az ellenzéktől Rétvári azt kérte, ezentúl ne szavazzanak meg semmi olyat Brüsszelben, ami akadályozza a pedagógusbéremelést, és „végre egyszer szavazzanak a tanárok mellett, mert a pedagógusok megérdemlik, hogy jobb és baloldal összefogjon értük”.

Maruzsa Zoltán államtitkár ehhez hozzátette, a magyar diákok eredményei az évek során a mérések szerint nagyon jók voltak, és „a járvány időszakában is megállta a helyét a magyar köznevelési rendszer”, a momentumos Tóth Endre szerint azonban amit kormánypárti képviselők „csodálatos képként felfestettek, az nem találkozik a valósággal”. A képviselő szerint

itt az ideje, hogy a kormány befejezze a pedagógusok becsmérlését, visszaadja a sztrájkjogukat, és visszahelyezzék pozícióiakba a kirúgott tanárokat.

A szintén momentumos Gelencsér Ferenc önálló oktatási minisztérium létrehozását sürgette, valamint azt kérte a kormánytól, legyen az országnak egy olyan oktatási minisztere, aki nem rendőr.

A DK-s Barkóczi Balázs felszólalásában úgy fogalmazott: „A jéghegy felé sodródó Titanic kapitányának több terve volt a válságkezelésre, mint önöknek.” Hozzátette, szerinte most már senki nem várja el a kormánytól, hogy ezt a helyzetet megoldja, mert azt majd megteszi a DK „árnyékkormánya”. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes ezután arról beszélt, több európai ország, például Franciaország is a nemzeti költségvetésből finanszírozza a pedagógusbéreket. „A sokat szidott Brüsszeltől várják, hogy adják a pénzt? Brüsszel ideadná, de önök ellopják” – mondta a Fidesz-KDNP képviselőinek.

Fekete-Győr András a kormánypárti képviselőkhöz intézett kérdésében úgy fogalmazott, miközben a tanárok bérét nem emelik, addig

„volt önöknek pofája Orbán Viktornak 3,5 milliós fizetést adni, a miniszterek és államtitkárok fizetését megemelni?”

Szabó Tímea a Párbeszédtől pedig azt kérdezte: „miért a kretén vadászkiállításra kellet költeni a pénzt?”

A Mi Hazánk részéről a vitán kívülre helyezkedő Dúró Dóra „rendkívül elkeserítőnek” nevezte a vitát, mivel szerinte a kormánypártok és az ellenzék is csak azokat a statisztikákat emelte ki, amelyek az ő állításaikat támasztják alá. Hozzátette, „hiteltelennek” tartja, hogy a kormány Brüsszelre mutogat a pénz kérdésében, miközben itthon is megvan a forrás a pedagógusbérek emeléséhez, az pedig szerinte „röhejes”, hogy a Belügyminisztériumhoz tartozik az oktatás.

A közoktatás és a pedagógusok helyzete miatt folyamatosak a tiltakozások. A megmozdulások dühe szeptember vége óta hevesebb, amikor kirúgták a Kölcsey gimnázium több tanárát, akik polgári engedetlenséggel tiltakoztak a sztrájkjog korlátozása és az iskolák helyzete miatt. Az oktatással kapcsolatos, valamint a tüntetésekről és a tanárok tiltakozásairól szóló cikkeinket itt olvashatják.

(Címlapképünkön: Barkóczi Balázs, a DK képviselője, Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.