A Jobbik alelnöke szerint a nőnap kommunista baromság, de persze ki kell végezni, aki nemi erőszakot követ el

  • narancs.hu
  • 2018. március 9.

Belpol

Bejelentkezik Toroczkai László, a kormányra készülő, középre tartó Jobbik alapembere. Aki megint nem osztja pártja véleményét.

Az elkövetkező hetek nagy dilemmája lesz sokak számára, hogy szabad-e, lehet-e a jobbikos jelöltre szavazni, ha épp neki lesz abban a körzetben a legnagyobb esélye megverni a kormány jelöltjét.

Ilyenkor el lehet majd gondolkodni azon, hogy a Jobbik korábban mit tett, illetve hogy mennyit finomodott az elmúlt években, hogy Vona Gábor tett például utalásokat arra, hogy sajnálja a korábbi évek romákat megbélyegző politikáját és uszítását.

false

 

Fotó: MTI

A Jobbik egy ideje ezerrel tart középre, ezzel megtorpedózva a NER azon koncepcióját, hogy a kormánypárttól jobbra állók (Jobbik), illetve balra állók (MSZP, DK, LMP, Momentum stb.) egymással úgysem lépnek koalícióra, egymagukban viszont gyengék a kormányalakításra. A középre húzásnak új stílus is kell: a visszafogott, jogállami normákat elfogadó, alapvetően demokrata hozzáállás.

Ez az a stílus, amitől Toroczkai László mindig is elhányta magát. Sajátos jelenség, hogy per pillanat ő a Jobbik alelnöke. Hogy egyébként közte és a Jobbik által képviseltek közt micsoda szakadék tud lenni, arról már korábban írtunk, de ez a fundamentális különbség most épp a nemzetközi nőnap alkalmából mászott elő.

De miről van szó?

Tegnap a Jobbik szokásos módon köszöntötte a hölgyeket:

„Kedves Hölgyek, őszinte szívvel köszöntünk Benneteket nőnap alkalmából! Mi, jobbikosok dátumtól függetlenül fontosnak tartjuk, hogy kellő megbecsülésben részesüljenek a társadalom női tagjai is, hiszen fontos szerepük van a család, a nemzet és a haza összetartásában is.”

Ehhez képest Toroczkai a pártja által becsben tartott napot kommunista baromságnak tartja.

„Ne a kötelező nemzetközi nőnapot ünnepeljük ma, az ugyanis egy politikai átverés. Két »feminista, nőjogi harcoshoz«, valójában szélsőbaloldali, kommunista felforgatóhoz, Clara Zetkinhez és Rosa Luxemburghoz kötődik. Az ő kulturális marxizmusuk vált mára az uralkodó szellemmé a modern világban, mégsem nő rohamos mértékben a boldog nők száma.”

Toroczkai, miután befejezi a nőnapi futamot, valamiért áttér a nemi erőszak megtorlására – hogy következik ez mindebből? Hogy jön össze a nők egyenjogúsága, tisztelete a nemi erőszakkal automatikusan?

„A nemi erőszakot elkövetőket kasztrálni kell, és/vagy felakasztani, ha erre van mód.”

Ha tovább akar merülni Toroczkai anarchikus világképébe, olvassa el a teljes bejegyzést, amiből jól látszik, milyen nehéz ügy is ez a fránya néppártosodás!

Toroczkai egyébként a párt fontos arca a mostani kampányban: tegnap és ma is országgyűlési jelöltek fórumát ment megtámogatni Nyugat-Magyarországra.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.