A szegedi harmadik híd

A jövőben marad

Belpol

Megépül a déli Tisza-híd Szegeden, ha polgármesterré választják – ezzel kampányolt 2019-ben a kormánypárt által támogatott Nemesi Pál, ám nem tudta legyőzni Botka Lászlót. Nemesi most kormánybiztos, a hídért dolgozik, s a beruházásból a következő önkormányzati választásokra már lehet valami.

Szeged és Újszeged között két híd áll a Tiszán. A Belvárosi 1883-ban épült. A nagy körút északi végét, amelynek Római körút a neve, 1979-ben a Bertalan híd végre összekötötte az újszegedi Temesvári körúttal, de a kört délen bezáró kapcsolódás hiányzik – ezt oldaná meg a harmadik híd.

A közelben állt egy kétvágányú vasúti híd 1858-tól 1944-ig, a Pest–Temesvár vonalhoz tartozott. Már a két világháború között szóba került, hogy le kellene venni róla a vasúti forgalmat. Rigó Mihály útépítő mérnök nem publikált tanulmányában, amelyet a Magyar Narancsnak megmutatott, idéz Koren Emil MÁV-főfelügyelő előadásából, amely egy 1933-as városfejlesztési konferencián hangzott el. Eszerint új vasúti hidat kellene építeni a jelenlegitől délebbre, a Boszorkány-sziget alatt. Ezt a közlekedésszervezési dilemmát megoldotta a világháború: mivel ezen a hídon át szállították vasúton az üzemanyagot Romániából Németországba, 1944-ben szövetségesek bombázásai tönkretették, megmaradt részeit a visszavonuló németek robbantották be.

A harmadik vagy déli Tisza-híd hiányát a mérnök elsősorban az 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítőkön, a körutas, sugárutas városszerkezet megtervezőin kéri számon: „Minden új körút a Tiszánál folytatás nélkül koppant úgy, hogy még jelezni sem jelezték, hogy ott majd egykor hídra lesz szükség. Miközben láthatták a külföldi példákon azt, hogy egy modern város nem fejlődhet csak egyetlen híddal” – áll Rigó Mihály tanulmányában.

Mind akarták

„A harmadik híd témája már a közzétett polgármesteri programomban is szerepelt” – reagált a Magyar Narancs kérdésére Lippai Pál. Szeged első szabadon választott polgármestere (Fidesz–SZDSZ) azt írja, a közgyűlés által elfogadott 1991-es városfejlesztési koncepció is szól a híd szükségességéről „fő vonalakban, de még a tervezésre vagy előkészítő munkára sem került sor az első négyéves önkormányzati ciklusban. A szegedi oldalon [a folyó jobb partján – a szerk.] is csak évekkel később tudott a város előkészítő munkákat saját erőből elvégeztetni”.

„Több volt vágyálomnál, mert berajzoltuk, nagyjából oda, ahol a régi vasúti híd állt. És azt is elhatároztuk, hogy ha megépítjük, a nagy körút által határolt területen belül megszűnik az autóforgalom, ahogy Bécsben a Ringen belül” – mondta lapunknak Szalay István, aki 1994-től 1998-ig volt a város MSZP-s polgármestere [Bécs szűk belvárosából nincsenek teljesen kitiltva az autók, a forgalmat igyekeznek csillapítani – a szerk.]. A városi önkormányzatnak azonban vállalhatatlanul nagy beruházás lett volna a híd megépítése, uniós forrás pedig akkor még szóba sem jöhetett, vagyis állami segítségre volt szükség. „Novák István főépítész járt egyeztetni ez ügyben a minisztériumokba, de hiába.” (Kudarccal végződött próbálkozását a köztiszteletben álló Ybl- és Prima Primissima díjas építészmérnök egy ismerőse emlékezete szerint akkoriban így adta elő: „Emöntünk a minisztériumba, kértünk pénzt a harmadik hídra.” „Oszt?” „Oszt nem adtak.” „Oszt?” „Oszt hazagyüttünk.”)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."