A könyvkiadók egyesülete szerint a könyvrombolás a legszégyenletesebb történelmi emlékek közé tartozik

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 28.

Belpol

„Nem egyszerű véleménnyilvánítás, hanem közösségvállalás a náci könyvégetők és a kommunista könyvzúzdák örökségével” – véli az MKKE.

„A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) megdöbbenve értesült róla, hogy a Magyar Országgyűlés egy képviselője nyilvánosan megsemmisített egy könyvet – pusztán azért, mert nem értett egyet annak tartalmával. Minden könyv kritizálható, ezt egy politikus a legszélesebb nyilvánosság előtt bármikor megteheti. A politikai célú könyvrombolás azonban Magyarország és Európa legszégyenletesebb történelmi emlékei közé tartozik. Nem egyszerű véleménynyilvánítás, hanem közösségvállalás a náci könyvégetők és a kommunista könyvzúzdák örökségével. El a kezekkel a könyvektől!” – írja közleményben az MKKE.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa a múlt héten ledaráltaMeseország mindenkié című kötetet, amiről videót is készített. A könyv hősei olyan szereplők, akik a mai magyar társadalmi normák szempontjából marginalizált helyzetben vannak, így került az antológiába meleg Hamupipőke, háromfülű nyúl, sárkányölő pincérlány, roma Pöttöm Panna, mélyszegénységből, vagy bántalmazó családból érkező és örökbefogadott gyerekhősök, illetve más, a normától eltérő szereplők.

Fluor Tomi: „Most könyvet égetünk, jövő héten akasztani fogunk? Mi a terv?"

A rapper reagált Dúró Dóra akciójára. „Dúró Dóra ledarált egy olyan könyvet, ami alapjaiban az elfogadásról szól, például arról, hogy ne csúfold a fogyatékkal élőt, ne legyél előítéletes a romákkal és legyen benned érzékenység az öregek felé. Szerinte ezek aberrált dolgok, és számára csak a tökéletes magyar ember tekinthető embernek.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.