Palkovics üzenete: a kutatóhálózatot is elvenné az MTA-tól

  • narancs.hu
  • 2019. február 7.

Belpol

Naivitás volt, hogy meg lehet menteni.

A 168 Óra információi szerint Palkovics László májusban úgy szervezné át az Magyar Tudományos Akadémiát (MTA), hogy a kutatóhálózatot gyakorlatilag kivenné a fennhatósága alól. A terv állítólag az, hogy egy új, Eötvös Loránd nevű intézmény alá kerülnének azok az intézetek, amiket Palkovics megtartana, például a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet vagy a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet.A Bölcsészettudományi Kutatóközpont ezzel szemben az ELTE vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alá is bemehet. Elcsatolnák a természettudományi intézeteket is. Meg is szűnnének intézetek, az MTA pedig köztestületként működne tovább.

A lap szerint Palkovics a Professzorok Batthyány Köre egy tagjának beszélt tervéről, aki aztán továbbította az üzenetet az MTA-nak.

A hetilap azt is tudni véli, hogy az Eötvös Loránd Intézet vezetésére Hatos Pál és Prőhle Gergely neve is felmerült.

A lap idézi forrásait. Egyikük szerint nagy a pánik, végveszélyben látják a dolgozók állásaikat, aki teheti, megy külföldre, és kijelenthető, hogy az akadémiai kutatóhálózat szétverése benne van a projektben. Egy másik forrás azt mondta, hogy korábban az volt a a hangulat, hogy megmenthető az intézményrendszer, de ez naiv álláspont volt.

false

Az MTA doktoraiból és akadémikusaiból álló Stádium 28 - a lap birtokába jutott - levele szerint az Európai Bizottság 2021–2027 időszakra vonatkozó költségvetési tervében a regionális fejlesztési kiadások átalakításával Magyarország 6 milliárd euróval kevesebbet kaphat, mert kevesebb támogatás jut az infrastrukturális fejlesztésekre, több az ipari innovációra. És a korábbi felzárkózási EU-támogatások jelentős mértékben kormányközeli céghálózatokban landoltak. „Az új innovációs célok esetében viszont ezek az építőipari (és egyéb) vállalkozások nem lennének hiteles szereplők (Közgép, DunaAszfalt).” A Kör szerint az igazi cél a leendő támogatások megszerzése, közvetlenül a kormányzat irányítása alatt álló intézethálózatokban történő szétosztása.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.