Palkovics üzenete: a kutatóhálózatot is elvenné az MTA-tól

  • narancs.hu
  • 2019. február 7.

Belpol

Naivitás volt, hogy meg lehet menteni.

A 168 Óra információi szerint Palkovics László májusban úgy szervezné át az Magyar Tudományos Akadémiát (MTA), hogy a kutatóhálózatot gyakorlatilag kivenné a fennhatósága alól. A terv állítólag az, hogy egy új, Eötvös Loránd nevű intézmény alá kerülnének azok az intézetek, amiket Palkovics megtartana, például a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet vagy a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet.A Bölcsészettudományi Kutatóközpont ezzel szemben az ELTE vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alá is bemehet. Elcsatolnák a természettudományi intézeteket is. Meg is szűnnének intézetek, az MTA pedig köztestületként működne tovább.

A lap szerint Palkovics a Professzorok Batthyány Köre egy tagjának beszélt tervéről, aki aztán továbbította az üzenetet az MTA-nak.

A hetilap azt is tudni véli, hogy az Eötvös Loránd Intézet vezetésére Hatos Pál és Prőhle Gergely neve is felmerült.

A lap idézi forrásait. Egyikük szerint nagy a pánik, végveszélyben látják a dolgozók állásaikat, aki teheti, megy külföldre, és kijelenthető, hogy az akadémiai kutatóhálózat szétverése benne van a projektben. Egy másik forrás azt mondta, hogy korábban az volt a a hangulat, hogy megmenthető az intézményrendszer, de ez naiv álláspont volt.

false

Az MTA doktoraiból és akadémikusaiból álló Stádium 28 - a lap birtokába jutott - levele szerint az Európai Bizottság 2021–2027 időszakra vonatkozó költségvetési tervében a regionális fejlesztési kiadások átalakításával Magyarország 6 milliárd euróval kevesebbet kaphat, mert kevesebb támogatás jut az infrastrukturális fejlesztésekre, több az ipari innovációra. És a korábbi felzárkózási EU-támogatások jelentős mértékben kormányközeli céghálózatokban landoltak. „Az új innovációs célok esetében viszont ezek az építőipari (és egyéb) vállalkozások nem lennének hiteles szereplők (Közgép, DunaAszfalt).” A Kör szerint az igazi cél a leendő támogatások megszerzése, közvetlenül a kormányzat irányítása alatt álló intézethálózatokban történő szétosztása.

Figyelmébe ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.

Egy tipikus NER-karrier

Magyar Péter fent említett sajtótájékoztatója után egy eddig viszonylag ismeretlen informatikai vállalkozó, Vertán György is a reflektorfénybe került, mivel Magyar azt állította, hogy volt felesége, Varga Judit, illetve volt barátnője, Vogel Evelin Vertántól kap „apanázst”, az egyik átutalással, a másik készpénzben. Mindez azért zajlik így, mert az üzletember Kubatov Gábor barátja.

A kezükben robbanhat föl

Egészen elképesztő, mi zajlik itt vasárnap délután óta, amikor Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz manipulált, részben mesterséges intelligencia segítségével előállított hangfelvételekkel lejáratókampányt indít ellene.

„Sorok kígyóznak”

A színházi rendezés mellett foglalkozik képzőművészettel, irodalommal, filmkészítéssel. A kijivi alkotó egészen 2013-ig sokszor dolgozott magyarországi színházakban rendezőként és – főképp Vidnyánszky Attila rendezéseiben – díszlettervezőként. Aztán visszatért hazájába, a háború kitörése is ott érte. Az ukrajnai színházi állapotokról kérdeztük.