A Kossuth téren tüntetnek a diákok a sztrájkoló tanárok mellett - fotók

  • narancs.hu
  • 2022. március 16.

Belpol

A főváros három pontjáról vonultak diákok a Parlamenthez, hogy kiálljanak a sztrájkoló tanárok mellett. 

A Diáktüntetés a tanárainkért elnevezésű demonstrációt középiskolás diákok szervezték. A kezdeményezés felhívásában azt írták: "Szeretnénk mindenkinek megmutatni, hogy minket diákokat érdekel a tanáraink sorsa, és támogatjuk a sztrájkjukat!Számunkra is fontos, hogy több szabadságuk legyen az oktatásban, és hogy ne terheljék Őket túl. Ha a fiatalok a jövő, akkor a mi jövőnk a tanáraink!A tanáraink jelenlegi helyzete nem csak rájuk, hanem ránk is tartozik. A munka- és életkörülményeik a mi oktatásunkra is nagy hatással vannak. Az, hogy kivonulunk tüntetni a mi érdekeinket is képviseli, nem csak a tanárainkét!"

A hvg.hu beszámolója szerint több ezer diák tüntet a Kossuth téren a Tisza-szobornál, ahova Budapest három helyszínéről, a Széll Kálmán térről, a Hősök teréről és a Fővám térről vonultak a diákok.

 
Fotó: Sióréti Gábor

Az eseményen a Telex tudósítása szerint a diákok mellett felszólalt többek között Berg Judit író is, aki a szülőket képviselte. Úgy nyilvánult meg a diáktüntetésen, hogy „elképesztő ez a buli”, amit a diákok szerveztek a tanárok miatt. Berg szerint szülőként nehéz látni, ahogy a tanulók szenvednek az iskolában, mert a tanárok elhagyják a pályát.

„A közoktatás gyakorlatilag összeomlott. Most akartok tanulni, most forog kockán a jövőtök. Most kell változtatni. Aki ma pedagógusként dolgozik, az hős. Olyan hős, aki naponta hoz áldozatot a hivatásáért. Akik lassan nem bírják erővel” – nyomatékosított. 

 
Berg Judit
Fotó: Sióréti Gábor

Berg szerint a tanárok és a diákok is túlterheltek, ezért csökkenteni kell az óraszámot és a rengeteg adminisztrációt, hogy a tanároknak legyen ideje továbbképezni magukat, de pihenni és feltöltődni is. A tankönyvek emellett szerinte rosszul strukturáltak, ezért a tanárokra kéne bízni, mit tanítanak.

„Kapjanak sokkal nagyobb szabadságot”, a közoktatás pedig önálló minisztériumot. Berg szerint a diákoknak és tanároknak közös felelőssége, feladata kiállni magukért és egymásért. „Össze kell fognunk, hogy mindannyiunk élete jobbá váljon. A pedagógusok ügye nem egy szakma belső problémája, hanem az egész társadalomé.”

 
Fotó: Sióréti Gábor

Azért kell ma itt lennünk, mert a kormány olyan rendeletet hozott, amivel elvették a tanárok sztrájkjának erejét – mondta Kelemen Máté, a tüntetés egyik szervezője. „A mostani tüntetés nemcsak a tanárokról szól, hanem a szülőkről vagy a tanárszakokon tanuló egyetemistákról, és rólunk is, akik hisznek egy szebb, műveltebb jövőben.”

A tanárok szakmai és anyagi megbecsülése befektetés a diákok jövőjébe – mondta a diák. „Ha a miénk a jövő, az a tanárokon is múlik. (…) A ma osztálya a holnap országa!” – zárta a felszólaló a tüntetés egyik fő szlogenjével a beszédét.

 
Fotó: Sióréti Gábor

Kerti Anna Emese tanár szakos hallgató szerint tanárnak lenni ma olyan, mint „tüzet rakni a vízen, mellettünk tutajon utaznak a diákok”. A lány szerint a tanárok egyre jobban fáradnak, a víz is hideg, a tutajok elsüllyednek, „ti pedig fényes jachtokkal suhantok el mellettünk”.

Minden nehézség ellenére pedig a tanárok azok, akik megtanítják úszni a diákokat. Beszédét úgy fejezte be, hogy az oktatás mindenkinek az ügye, ő pedig azért lesz tanár, mert tanár akar lenni, mert „amikor belépek az osztályterembe, akkor kelek igazán életre”.

 
Fotó: Sióréti Gábor

 
Fotó: Sióréti Gábor

Tanárok nélkül nincs tudás, tudás nélkül pedig csak buta ország van, mondták a színpadra álló diákönkormányzatos tanulók. Mint mondták, ők most a tanáraik melletti kiállásként álltak színpadra.

Az egyik lány például arról beszélt, ő most depressziós, de a tanárai észrevették, hogy baj van, és segítettek neki, egyikük még pszichológust is keresett számára. De minden tanár szerinte ezt nem tudja megtenni, mert nincs rá idejük.

 
 Fotó: Párbeszéd

Szabó Tímea és Tordai Bence, a Párbeszéd politikusai a pedagógusok melletti kiállásuk jeléül a Parlament ablakából kilógatták a „Veletek vagyunk!” feliratú molinót és egy kockás zászlót, amit egy sztrájkoló diák adott nekik.

 
Fotó: Facebook/PDSZ – Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.