Arról hallgatni kell: az MTI megtagadja a Pharaonról szóló közlemények kiadását

  • Urfi Péter
  • 2016. október 28.

Belpol

Korábban még lehetett írni Orbán szaúdi szomszédjáról, de most már nem.

Ghaith Pharaon mostanában valóban nem vágyik rivaldafényre. Korábban szívesen szerepelt a sajtóban, a New York Times pedig már 1979-ben részletes portrécikket közölt róla, mint az egyik legismertebb arab üzletemberről. Aztán történt egy kis baleset: a Times cikkének megjelenése utáni évtizedben ugyanis hősünk az egyik vezetője volt a világtörténelem legmocskosabb bankjának, amely a terroristák pénzének kezelésén túl az elég jól megalapozott gyanú szerint fegyverekkel és drogokkal is üzletelt. Ezért a kolosszális méretű lebukás után, immár mintegy 25 éve meg kell kicsit húznia magát.

false

Múlt heti címlapsztorinkban már megírtuk, amit tegnap számos lap újdonságként közölt: az amerikai nagykövetség megerősítette, hogy továbbra is érvényben van az Interpol-körözés ellene. Nálunk ettől még lehet egy diplomáciai vacsora díszvendége – egy ilyen eseményen találkozott Orbán Viktorral is –, de azért még a vele szemben kirívóan barátságos Magyarországon sem keresheti a nyilvánosságot. Ettől függetlenül természetesen senkiben nem merült fel eddig, hogy ne lenne szabad írni róla.

A közmédia központi honlapjának híreiből

A közmédia központi honlapjának híreiből

 

Ghaith Pharaon a világtörténelem egyik legnagyobb csalásának fontos szereplője, ennek megfelelően számos könyv, számtalan cikk és több parlamenti jelentés is foglalkozott már vele szerte a világon. Csak az elmúlt egy hétben – mióta megírtuk, hogy az egyik Pharaon-cég megvette az Orbánékkal szemközti villát – nyilatkoztak róla a nemzetbiztonsági bizottság tagjai, az amerikai nagykövetség és maga Orbán Viktor is. Minderről még az MTI is beszámolt. Korábban az MTI Országos Sajtószolgálata – ami nem az MTI saját híreit, hanem mások anyagait forgalmazza – szintén kiadott olyan közleményeket, amelyekben szerepelt Ghaith Pharaon neve. De most valami megváltozott.

false

A 444 számolt be róla, hogy az MTI OS visszautasította három Jobbik-közlemény kiadását. Az egyiket azzal az indokkal, hogy sérti a közmédia jó hírnevét, a másikat azért, mert szerepel benne Habony Magánember Árpád neve, a harmadikat pedig azért, mert szerintük a benne szereplő Pharaon nem közszereplő. Legalábbis erre lehet következtetni, hiszen Orbán Viktoron kívül más neve nem szerepel a szövegben. (Péntek kora este levélben kértünk pontosabb indoklást az MTI OS-től, ha megjön a válasz, közöljük azt is.)

Az MTI akkor kezdte el ezt a játékot, amikor az MSZP képviselője akart közleményben reagálni a cikkünkre, amelyben Orbán Ráhel és Tiborcz István festményvásárlásairól adtunk hírt. Akkor részletesen megírtuk, hogy ez miért képtelenség. Hiába: az MTI annyira akarta védeni O. Ráhel és T. István személyiségi jogait, hogy saját alapelveivel és a józan ésszel is szembement.

Úgy látszik, mostantól a családhoz közel álló Ghaith Pharaon is védett személynek minősül.

(UPDATE: az MTVA válaszolt, és nem feltétlenül az volt a baj, hogy nem közszereplő, hanem a személyiségi jogait akarták védeni. A részletek itt.)

Az MTI igyekezete persze inkább ellentétes hatást érhet el. A festményvásárlásokról szóló szocialista közlemény ugyanúgy hidegen hagyott volna mindenkit, mint a Pharaon-ügyre adott sokadik reakció. Így viszont valószínűleg sokkal több emberhez eljut a Jobbik közleménye – például mi is idézzük itt:

Pharaon-botrány: Magyarország legnagyobb nemzetbiztonsági kockázata maga Orbán Viktor

A Jobbik megdöbbentőnek tartja, hogy Magyarország miniszterelnökének szomszédja egy olyan ember, akivel szemben az Egyesült Államok Nagykövetsége szerint nemzetközi elfogatóparancs van kiadva, és akit többek között illegális bevándorlás támogatásával, fegyverkereskedelemmel, terrorizmus finanszírozásával és nukleáris technológiával való visszaéléssel vádolnak. Ami még megdöbbentőbb, hogy ez az ember a hírszerzés hallgatása mellett minden további nélkül beutazhat Magyarországra, a rendőrség nem tartóztatja le, az állam pedig nem adja ki az Egyesült Államoknak. Ehelyett mind az Orbán-kormány, mind az Orbán család üzletel Ghaith Pharaonnal, aki a kormányfő szerint nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Ha ezt Orbán Viktor tényleg így gondolja, akkor Magyarország legnagyobb nemzetbiztonsági kockázata ő maga. A Jobbik kezdeményezni fogja, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága tűzze napirendre a Pharaon-ügyet. Tudjuk, hogy a magyar miniszterelnök most is a gazdag migráns piszkos pénzét választaná az ország biztonsága helyett, de erre a jelenlegi törvények nem adnak neki lehetőséget. Pharaont ki kell adni az Egyesült Államoknak – írja közleményében Jakab Péter, a Jobbik szóvivője.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.